Július 29-én délután egy betonkeverő teherautó halálra gázolt egy 23 éves kerékpáros nőt Budapesten, az Erzsébet körút és a Király utca kereszteződésében. Szemtanúk beszámolója alapján a nehézgépjármű sofőrje nem is észlelte a történteket, ezért többen dudálással és integetéssel próbálták megállítani a mixert. A tragédia után Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy London példáját követve megvizsgálják, miként lehetne kötelezővé tenni, hogy a kijelölt fővárosi övezetekbe behajtó nehézgépjárművek holttérfigyelő rendszerrel vagy megfelelő közvetlen rálátást biztosító megoldással rendelkezzenek. Emellett támogatja a KRESZ módosítását is, amely szerint a buszok és teherautók kanyarodási sebességét legfeljebb óránként 10 kilométerben korlátoznák.

A főpolgármester felvetései kapcsán az Origo megkereste a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületét, a NiT Hungary-t. Elsősorban azt szerettük volna megtudni, hogy megvalósíthatónak tartják-e az elképzeléseket, és milyen költséggel járna a holttérfigyelő rendszer utólagos kialakítása a járművekben.

Karácsony Gergely javaslatainak bevezetését szakmai előkészítésnek kell megelőznie

Lajkó Ferenc ügyvezető főtitkár mindenekelőtt együttérzését fejezte ki a gyászoló családnak, majd beszámolt róla, hogy a szakma régóta és aktívan foglalkozik a most napirendre került kérdéssel. Elvi szinten megvalósíthatónak tartják, és ők maguk is évek óta támogatják a holttérfigyelő és a közvetlen rálátást javító megoldások szélesebb körű alkalmazását. A megvalósítás azonban nem egyszerű szabályozói döntés, hanem szakmai előkészítést igénylő folyamat – tette hozzá.

Fontosnak tartotta rögzíteni, hogy az Európai Unió Általános Járműbiztonsági Rendelete (GSR) alapján

A Karácsony Gergely által említett londoni példa (Direct Vision Standard) sem hirtelen felbuzdulásból alkotott szabály, hanem 2016 óta épített, iparági egyeztetéssel kialakított, csillagminősítéses rendszer, amelynek 2024-es szigorításához is többéves felkészülési idő vezetett.