BelföldSzerző: index 2026. 08. 05. 5 percnyi olvasás
Nem lélegezhetünk fel.
Csütörtökön éri el tetőpontját az idei nyár egyik legerősebb hőhulláma. Az ország nagy részén 36 és 42 fok közötti maximumokra kell készülni, miközben a levegő továbbra is rendkívül száraz, az éjszakák pedig sokfelé már nem hoznak valódi felfrissülést.
Pénteken a legtöbb helyen 29 és 34 fok közé mérséklődik a nappali felmelegedés, délkeleten azonban még ennél is melegebb lehet. Szombaton és vasárnap többnyire 29-35 fok közötti csúcshőmérsékletekre kell készülni.
Az éjszakák ugyanakkor végre több helyen felfrissülést hozhatnak. Vasárnap hajnalban sokfelé 20 fok alá csökkenhet a hőmérséklet, az északi völgyekben pedig akár 10 fok körüli értékek is előfordulhatnak.
A fellélegzés azonban rövid lesz. Hétfőn már 32-37, kedden pedig 33-38 fok várható, a jelenlegi előrejelzések szerint pedig a jövő hét második felében ismét többfelé 35 fok fölé emelkedhet a hőmérséklet. A legmelegebb tájakon a 40 fok közeli maximumok is visszatérhetnek.
A tartós hőség és a csapadékhiány miatt rendkívül alacsonyra süllyedt a Duna vízállása. A helyzet különösen Paksnál vált kritikussá, ahol a folyó szintje a paksi atomerőmű működését is veszélyeztette.
A Duna mínusz 134 centiméteres vízállásnál éri el azt a küszöböt, amelynél már korlátozni kell az erőmű működését, a teljes leállítás határa pedig mínusz 144 centiméter körül van. A folyó szintje a legkritikusabb pillanatban mínusz 140 centiméterig süllyedt.
Keddre virradó éjjel azonban megfordult a trend, a Duna lassan emelkedni kezdett. Kedden reggel mínusz 138 centiméter körüli vízállást mértek, szerdára pedig mínusz 132 centiméteres szintet vártak.
A következő napokra készült előrejelzés szerint Paksnál így alakulhat a folyó vízállása:
A helyzet tehát kedvezőbbé vált, de a Duna továbbra is rendkívül alacsony vízállású.
Magyar Péter kedden Paksra látogatott, ahonnan élőben számolt be az atomerőmű és a Duna aktuális helyzetéről. A miniszterelnök szerint a legnehezebb időszakot sikerült átvészelni, de az extrém hőség miatt továbbra is fokozott készültségre van szükség.
Hangsúlyozta, hogy az erőmű működéséhez elengedhetetlen a Duna vízszintjének további emelkedése. Ebben kulcsszerepe lehet az Ausztriában várható csapadéknak, mivel az ország területének több mint 90 százaléka a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik.
Az osztrák előrejelzések szerint az Alpokban, Tirolban, Salzburg környékén és Alsó-Ausztria több részén is záporok és zivatarok alakulhatnak ki. Csütörtökön helyenként jelentősebb mennyiségű eső is hullhat, pénteken pedig további csapadék várható.
Ez azonban még nem jelent biztos megoldást. A kiszáradt talaj először jelentős mennyiségű vizet nyelhet el, a növényzet is felhasznál valamennyit, és a párolgás is számottevő. A Duna szempontjából az lenne a legkedvezőbb, ha több napon át, nagy területen, elsősorban az alpesi vízgyűjtőkön esne.
A hőség és az aszály miatt országszerte rendkívül magas a szabadtéri tüzek kialakulásának veszélye. Székesfehérvárnál, a 8-as út közelében nagy területen kapott lángra a kiszáradt aljnövényzet, a tüzet pedig az erős szél a Feketehegy-Szárazrét térségében található házak felé terelte.
A rendőrség több lakót arra kért, hogy hagyja el az otthonát, az érintetteknek a közeli művelődési házban biztosítottak elhelyezést. A helyszínen közel hetven tűzoltó dolgozott, munkájukat traktorosok és helyi nagyvállalatok tűzoltóegységei is segítették.
A nagy szél miatt szalmabálák és melléképületek is kigyulladtak, a tűz terjedését drónokkal figyelték. A hatóságok különösen ügyeltek arra, hogy a lángok ne érjék el a közelben található Mol-telepet. A későbbi tájékoztatás szerint az üzemanyagtelep nem került közvetlen veszélybe.
A hőhullámok idején rendszerint a nappali csúcshőmérséklet kerül a figyelem középpontjába, pedig az emberi szervezet szempontjából legalább ilyen fontos az éjszakai lehűlés.
Trópusi éjszakáról akkor beszélünk, amikor a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 fok alá. Egy hazai kutatás szerint Magyarországon az elmúlt évtizedekben körülbelül háromszorosára nőtt az ilyen éjszakák átlagos száma.
A magas éjszakai hőmérséklet rontja az alvás minőségét, megnehezíti a szervezet regenerációját, és fokozott terhelést jelent a szív- és érrendszer számára. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek, a várandósok és a krónikus betegek.
A szakemberek azt javasolják, hogy a legmelegebb órákban lehetőség szerint senki ne tartózkodjon a tűző napon, fogyasszunk sok folyadékot, árnyékoljuk a lakást, és fokozottan figyeljünk a veszélyeztetett családtagokra, valamint a háziállatokra.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan próbálják átvészelni a rendkívüli forróságot az emberek. Van, aki csak hajnalban szellőztet, egész nap lehúzva tartja a redőnyöket, mások ventilátorral vagy légkondicionálóval hűtik a lakást. Sokan a párakapukra, a gyakori hideg zuhanyra és a folyamatos folyadékpótlásra esküsznek.
Többen arról beszéltek, hogy klíma nélkül egy panellakásban már szinte elviselhetetlen a forróság, a kutyatulajdonosok pedig csak kora reggel vagy késő este indulnak sétálni kedvenceikkel.
Ha kíváncsi arra, hogyan próbálják túlélni a magyarok a brutális hőséget, videónkat ide kattintva nézheti meg.
Ha pedig a legforróbb órákat inkább otthon, a hűvösben töltené, itt összegyűjtöttük azokat a filmeket, amelyek még a mostani kánikulánál is izzasztóbb történeteket mesélnek el.
És azt tudta, hogy valójában egy kiskutyáról beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy kánikula? Erről itt olvashat bővebben.
A hőségről és a hőhullám legfontosabb fejleményeiről szóló élő hírfolyamunkat itt követheti folyamatosan.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi