KülföldSzerző: origo 2026. 07. 16. 1 percnyi olvasás
A Khambhat-öbölben talált maradványok akár 9500 évesek is lehetnek, de a kutatók között továbbra sincs egyetértés arról, hogy valóban egy elveszett civilizáció nyomaira bukkantak-e.
A különleges régészeti lelőhelyet még 2000 decemberében fedezte fel az indiai Nemzeti Óceántechnológiai Intézet (NIOT), miközben a kutatók a térségben környezeti vizsgálatokat végeztek.
A kutatók szonártechnológia segítségével hatalmas, geometrikus alakzatokat azonosítottak a tengerfenéken, mintegy 36 méteres mélységben. A feltételezett település maradványai több mint nyolc kilométer hosszan és három kilométer szélességben húzódhatnak.
A lelőhelyről előkerült tárgyak között kerámiadarabokat, gyöngyöket, szobortöredékeket, falmaradványokat, valamint emberi csontokat és fogakat is találtak.
Egyes szénizotópos vizsgálatok szerint bizonyos leletek akár 9500 évesek is lehetnek. Ha ez a keltezés helytálló lenne, az alapjaiban változtatná meg az emberi történelemről alkotott képet, mivel a jelenleg ismert korai városi civilizációknál – például az Indus-völgyi kultúránál – is régebbi településről lehetne szó.
Murli Manohar Joshi indiai tudományos és technológiai miniszter 2001-ben úgy nyilatkozott, hogy a felfedezés egy olyan civilizációhoz köthető, amely idősebb lehet az Indus-völgyi civilizációnál.
Az Indus-völgyi kultúra a mai Pakisztán és India északnyugati részén alakult ki, és a világ egyik legkorábbi városias civilizációjának számít Mezopotámia és az ókori Egyiptom mellett.
Bár a felfedezés hatalmas érdeklődést váltott ki, a régészek között továbbra sincs egyetértés abban, hogy pontosan milyen korú és jelentőségű a lelőhely.
Egyes szakértők szerint a szonárképeken látható szabályos alakzatok valóban emberi építmények lehetnek. Más kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tengerfenéken található tárgyak egy része természetes folyamatok következtében is kerülhetett a helyszínre.
A vita egyik központi eleme egyetlen fadarab, amelynek korát körülbelül 9500 évre becsülték. Több szakértő szerint azonban önmagában ez nem bizonyítja, hogy az egész lelőhely ilyen idős.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a Khambhat-öböl rendkívül nehezen kutatható terület az erős áramlatok és folyamatosan mozgó homok miatt.
Napi