TechtudSzerző: origo 2026. 08. 05. 2 percnyi olvasás
A túlzott kitermelés miatt a folyók mélyülnek, komplett partszakaszok és otthonok kerülnek veszélybe.
A kutatók összesen 411, 1974 óta készült tanulmány eredményeit tekintették át, és arra a következtetésre jutottak, hogy a folyami homok és kavics iránti globális kereslet jelenlegi szintje fenntarthatatlan. Ez a két anyag adja a beton térfogatának több mint 70 százalékát, hiszen utakhoz, épületekhez, alapozásokhoz és aszfaltkészítéshez is óriási mennyiségben használják fel őket. A folyami homok különösen értékes az építőipar számára: szemcséi megfelelő súrlódást biztosítanak, jól egymásba ékelődnek, ráadásul mentesek a sótól. Ennek köszönhetően területfeltöltésre is jóval alkalmasabb, mint a könnyen elmozduló sivatagi vagy a sós tengeri homok.
A válság egyik legszembetűnőbb példája a Mekong-delta. A folyó Kambodzsát és Laoszt átszelve, Vietnam déli részén éri el a tengert, ahol egyetlen daruval felszerelt uszály mindössze három óra alatt 300 köbméter homokot képes kitermelni. Vietnamban a kitermelés jelenlegi üteme mintegy 11,8-szerese a természetes hordalék-utánpótlásnak, amely nagyjából 6,18 millió tonnát tesz ki évente. Ez a drasztikus különbség folyamatosan növeli a folyó hordalékhiányát.
A kutatási adatok szerint 2015 és 2022 között hozzávetőleg 366 millió köbméter homokot emeltek ki a térségben, aminek következtében a folyómeder átlagosan 0,48 méterrel mélyült (ez évi mintegy 0,053 méteres süllyedést jelent).
Ugyan ez a szám elsőre talán elenyészőnek tűnik, a meder mélyülése alapjaiban változtathatja meg a víz áramlását, veszélyeztetve a teljes folyórendszer egészségét és a partok stabilitását.
A Mekong vietnami szakaszán 2018 és 2020 között több mint 1800 ház omlott össze a folyópart eróziója miatt, a folyó 741 kilométeres szakaszán pedig 2023-ra már 585 jelentős eróziós gócpontot azonosítottak. A meder változásai ráadásul felerősítik a tenger visszaduzzasztó hatását, aminek következtében a sós víz egyre messzebb hatol felfelé a folyón.
Ha a kitermelés a jelenlegi ütemben folytatódik, 2035-re teljesen elfogyhat a homok a Mekong ezen szakaszáról.
A homokkitermelés pusztító következményei azonban nem csupán Délkelet-Ázsiában figyelhetők meg. A kínai Pojang-tó például olyan drasztikus változásokon ment keresztül, amelyek már az űrből is láthatók. Számos indiai vízfolyás – köztük a Mayurakshi, a Kollidam, a Subarnarekha és az Ajay – is hasonló sorsra jutott, de a kitermelés a brazíliai Paraná és Tocantins folyók medrét is fokozatosan átalakította. Sajnos a folyók állapota a bányászat befejezése után sem feltétlenül áll helyre: a franciaországi Szajna mentén például a 20. század elején kialakított bányagödrök mindmáig ártéri tavakként maradtak fenn.
Napi