GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 05. 3 percnyi olvasás
Újabb mérföldkőhöz érkezett Japán a nagy hatótávolságú csapásmérő képességeinek fejlesztésében - írta a South China Morning Post.
Megkezdődött a korszerűsített, 12-es típusú hajóelhárító rakéta légi indítású változatának repülési tesztelése Japánban. Július 30-án a közép-japáni Gifu légibázison repülésrajongók által készített felvételeken egy Mitsubishi F-2B vadászgép volt látható, a szárnyai alatt két gyakorlórakétával. Ez az első nyilvános bizonyítéka annak, hogy a légierő megkezdte a légi indítású változat tesztelését. A próba célja az aerodinamikai jellemzők és a szerkezeti terhelés ellenőrzése volt, amely megelőzi a leválasztási és az éles lőpróbákat.
Japan has just released photos of its F-2 carrying a massive, previously unseen stealth cruise missile. Believed to be the air-launched variant of the Type 25 standoff missile, this heavy hitter reportedly has a range of around 1,000 km.The new weapon gives JASDF the ability to… pic.twitter.com/fyvAi0hQbw https://t.co/fyvAi0hQbw
— Air Power (@RealAirPower1) August 1, 2026
A mintegy ezer kilométeres hatótávolságú rakéta egy többféle hordozóplatformról – szárazföldi, tengeri, légi és tengeralattjáró-hordozókról – bevethető fegyvercsalád része.
A szárazföldi változat márciusban állt hadrendbe 25-ös típus néven, és ötszörösére növelte a japán hajóelhárító rakéták korábbi, mintegy kétszáz kilométeres hatótávolságát. A hajófedélzeti és a légi indítású változatok a következő pénzügyi évben állhatnak szolgálatba, míg a tengeralattjárókról indítható verzió fejlesztése jelenleg is zajlik.
Szakértők szerint a légi indítású változat jelentősen megnehezíti Kína dolgát. Josihiro Inaba, a Naval News japán tudósítója rámutatott, hogy a csapásokat így már Kjúsú vagy akár Honsú feletti légtérből is indíthatják, ami lényegesen
több terület és platform folyamatos megfigyelését és védelmét követeli meg Pekingtől.
Christopher Hughes, a Warwicki Egyetem professzora úgy vélekedett, hogy a rakétacsalád nemcsak a délnyugati szigetek védelmét erősíti, hanem lehetővé teszi Tokió számára egy saját terület- és hozzáférés-megtagadási (A2/AD) stratégia kialakítását. Ez korlátozhatja a kínai fegyveres erők műveleteit a térségben, sőt szükség esetén szárazföldi katonai célpontok, például parancsnoki és ellenőrzési központok elleni csapásmérő műveletekre is alkalmas lehet.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a rakéták önmagukban nem elegendők. Murano Maszasi, a Hudson Intézet elemzője hangsúlyozta, hogy a mozgásban lévő hadihajók
nagy távolságból történő megsemmisítéséhez ellenálló felderítőhálózatra és biztonságos kommunikációs rendszerekre van szükség,
amelyek képesek a célpontok folyamatos nyomon követésére. Jeffrey Hornung, a RAND Corporation Japán-szakértője ezt nevezte a legnagyobb kihívásnak, hozzátéve, nem biztos abban, hogy Japán jelenleg képes lenne ennek a feladatnak a maradéktalan ellátására.
A hazai fejlesztésű rakétacsalád további jelentős előnye, hogy az importált rendszerekkel – mint amilyen a Tomahawk – szemben jóval nagyobb mennyiségben gyártható Japánban. Ez csökkenti Tokió függőségét a külföldi fegyverszállításoktól, és fenntarthatóbb utánpótlási képességet biztosít. Michael Bosack, a Parley Policy Institute igazgatója szerint Japán régóta törekedett az Egyesült Államoktól független, önálló csapásmérő kapacitás kiépítésére, és ez a program pontosan ezt teszi lehetővé.
Eközben a Japán Tengeri Önvédelmi Erők július 29-én a Csókai rombolóról sikeresen végrehajtották az első éles Tomahawk rakétalövészetet, ami átmeneti tengeri csapásmérő képességet biztosít a hazai fejlesztési programok beéréséig. Murano ugyanakkor rámutatott, hogy az Irán elleni amerikai hadműveletek során felhasznált nagy mennyiségű Tomahawk tovább nehezítette az amúgy is lassú japán szállításokat. A célmegjelölési képességek javítása érdekében Japán a múlt héten létrehozta a Nemzeti Hírszerzési Irodát, amely a korábbi Kabinet Hírszerzési és Kutató Hivatalt váltja le, feladata pedig
a nagy hatótávolságú csapásmérő műveletekhez szükséges hírszerzési adatok gyűjtésének és integrációjának fejlesztése.
Címlapkép forrása: Alan Wilson from Peterborough, Cambs, UK via Wikimedia Commons