GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 05. 1 percnyi olvasás
Az elmúlt évek aszályai, a csökkenő vízhozamok és a klímaváltozás hatásai egyre gyakrabban irányítják a figyelmet a vízre mint stratégiai erőforrásra. A közbeszédben a hangsúly jellemzően azon van, hogy elegendő víz áll-e rendelkezésre a gazdaság és a társadalom számára, miközben jóval kevesebb szó esik arról, hogy mire használjuk fel ezt az erőforrást és mekkora gazdasági teljesítmény kapcsolódik hozzá. Ha a víz a jövőben egyre szűkösebbé és értékesebbé válik, akkor nemcsak a felhasznált mennyiség lesz fontos, hanem az is, hogy egységnyi vízből mennyi értéket tudunk előállítani. A kérdés így már nem egyszerűen a vízről szól, hanem a termelékenységről is.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Az elmúlt években Magyarországon egyre gyakrabban alakultak ki aszályos és vízhiányos időszakok. A csökkenő csapadékmennyiség, a magasabb hőmérséklet és a szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt a víz kérdése fokozatosan a gazdasági alkalmazkodás egyik központi problémájává válik. A közbeszédben ilyenkor jellemzően a lakossági vízellátás, az öntözés vagy az energiatermelés kerül a figyelem középpontjába, miközben jóval kevesebb szó esik arról, hogy a gazdaság milyen hatékonysággal használja fel a rendelkezésre álló vízkészleteket.
A kérdés különösen fontos Magyarország esetében. Az elmúlt években számos vita bontakozott ki a jelentős vízigényű iparágak, elsősorban az akkumulátorgyártás térnyerése kapcsán. Ugyanakkor a mezőgazdaság is erősen függ a víz rendelkezésre állásától, hiszen az aszályok és a változó csapadékviszonyok egyre nagyobb kihívást jelentenek a termelők számára. A víz így egyszerre válik a feldolgozóipar és a mezőgazdaság egyik stratégiai erőforrásává.
Közgazdasági szempontból azonban nemcsak az érdekes, hogy mely ágazatok használják fel a vizet, hanem az is, hogy mekkora értéket állítanak elő vele.
Napi