A Másfélfok oldalán jelent meg Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársának és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék adjunktusának közös kutatása a magyarországi trópusi éjszakák számának emelkedéséről.

A kutatásról Kis Annát kérdeztük, akivel először azt tisztáztuk, hogy mi számít trópusi éjszakának. A fogalom a napi minimum-hőmérséklettel van összefüggésben: trópusi éjszakáról akkor beszélünk, ha éjszaka sem csökken a hőmérséklet 20 °C alá.

Kis Anna lapunknak kifejtette:

a kutatásunkban az elmúlt ötvenöt évet vizsgáltuk. Az adatokból azt látjuk, hogy az átlagokat tekintve körülbelül háromszorosára emelkedett a trópusi éjszakák száma Magyarországon, ha az 1971–1990 közötti időszakot és az elmúlt húsz évet hasonlítjuk össze. Az évek között nagy a változékonyság, 2024 rendkívül kiugró volt, a mérések kezdete óta globálisan és Magyarországon is a legmelegebb év, akkor elérte a tizenhatot a trópusi éjszakák száma.

Budapesten a városi hősziget-hatás tovább erősítheti a jelenséget. Az 1971–1990 közötti időszakban a fővárosban a trópusi éjszakák évi átlagos gyakorisága hat volt, az utolsó húsz évben tizenhétre növekedett ez a szám.

A kutatásból az is kiderült, hogy az 1971–1990 közötti időszakban a nyári minimum-hőmérsékletek jellemzően 11–16 °C között alakultak, viszont 2006-2025 között már 13–17 °C volt a leggyakoribb érték.

Az átlagos minimum-hőmérséklet emelkedését erősebb szélsőségek kísérik, az utóbbi húsz évben szintén a többszörösére emelkedett azon napok száma, amikor 23 °C feletti napi hőmérsékleti minimumértéket rögzítettek.

Ezzel párhuzamosan a maximum-hőmérsékleti értékek is növekedtek, sőt, még nagyobb mértékben, mint a minimumok.

A többi kontinenshez képest Európában különösen azt tapasztalhatjuk, hogy emelkedik a hőmérséklet, ami nem csak az átlagban, hanem a minimumokban és a maximumokban is mérhető

– hangsúlyozta Kis Anna.

A hőstressztől az alvászavarig és szívproblémákig

A kutatásban kitértek a trópusi éjszakák egészségügyi következményeire is. Kis Anna kérdésünkre ezt úgy foglalta össze, hogy

a trópusi éjszakákon alvászavarok fordulhatnak elő, a magasabb hőmérséklet miatt nehézkesebbé válik a test regenerációja. A hőstressz a szívre és az érrendszerre is fokozott terhelést jelent. Fokozottan kitettek ennek a veszélynek az idősebbek, a várandósok, a kisgyermekek, valamint a krónikus betegségben szenvedők, de egy hosszú és intenzív hőhullám mindenkit megterhel.

Kis Anna leszögezte, érdemes megfogadni azokat a tanácsokat, amelyek azt javasolják, hogy ebben az időszakban lehetőség szerint kerüljük a közvetlen napsütést, fogyasszunk elegendő vizet, valamint szükség esetén hűtsük a testünket, akkor is, ha csak a csuklónkra tudunk hideg vizet engedni. Fontos a lakások, házak árnyékolása is, hogy az ingatlant minél hűvösebben tartsuk az esti órákra.

(Borítókép: Hőhullám Magyarországon 2026. augusztus 2-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)