KülföldSzerző: dw 2026. 08. 05. 6 percnyi olvasás
Magyarországon érzi a hőséget. Az ország harmadik legnagyobb tava zsugorodik, a Duna fogy, és a magas hőmérséklet miatt az ország egyetlen atomerőműve is leállhat.
Egy döglött hal hever félig elpusztulva a parton. Szemét kivették a madarak.
Magyarországi Velencei-tó valószínűleg hatalmas halpusztulást fog tapasztalni. Környezetvédelmi szakértők szerint ennek az az oka, hogy a víztest oxigénszintje túl alacsony. Ez azt jelenti, hogy egyre több hal fog megfulladni.
Magyarországon 40 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet, és alig esett eső. Ez a hőség nagy hatással van az ország harmadik legnagyobb természetes tavára.
A vize soha nem volt különösebben mély, de a jelenlegi helyzet borzasztó. A déli parton fekvő Agardban 1933 óta regisztráltak vízszintet. 2022 szeptemberében történelmi mélypontra esett, mindössze 53 centimétert. Ennek ellenére ma, augusztus 4-én a vízszint mindössze 29 centiméterre esett vissza.
Amíg nem esik, és a hőmérséklet meleg marad, a vízszint minden nap tovább csökken, átlagosan napi fél centiméterrel. A víz jelenleg olyan gyors ütemben párolog, hogy hamarosan nem maradhat összefüggő víztömeg, csak elszigetelt medencék. Ez kritikus fordulópontot jelenthet a tó számára.
A hazánkban tartó szárazság hatása már jól látható. A tó több tucat méterrel visszahúzódott. Az egykor vízzel borított talaj most annyira száraz, hogy a talaj megreped. A tavat körülvevő nádas sáv, amely számos madárfaj élőhelyeként szolgál, ma már nagyrészt száraz talajban gyökerezik.
De nem minden élőlény szenved a jelenlegi körülmények között: ez jól látszik a vízpart közelében, a levegőben folyamatosan zajló zümmögésből. Ahogy a halak és a vízi növények egyre szűkülnek az élőhelyükön, a legyek, baktériumok és más lebontók átveszik a hatalmat, lebontva azt, amit a szárazság hagy maga után.
A vízhiány nem csak az egész tavat változtatja meg. A Velencei-tó kedvelt turisztikai célpont, mindössze 50 kilométerre található Magyarország fővárosától, Budapesttől. Kevésbé zsúfoltnak tartják, mint a közeli Balatonnál.
De manapság alig van látogató. A maradék víz barnás-zöld színűvé vált, és enyhén dohos szagot vett fel. "Úszni tilos" táblát helyeztek ki, sárga szalaggal blokkolták a vízhez jutást. Július 23. óta öt fürdőhelyet zártak be a nagyközönség elől.
A velencei önkormányzat tájékoztatása szerint a strand csak akkor nyílik meg újra, ha a tó vízminősége javul, bár egyelőre nem tudni, hogy ez mikor történhet meg. A tartós hőség és az alacsony vízállás azt jelenti, hogy a tó vize egyre melegebb és felmelegszik, ami baktériumok és kékalgák szaporodásához vezet.
A tó körül élők zuhannak a tóba, akiknek a turisztikai szektorban megélnek a tóban. szinteket. Ma már csak egy család látogat az északi strandra – nem úszni, hanem napozni. Van egy csúszda, amely lassan rozsdásodik, a csúszda vége már nem is éri el a vizet.
Ma csak egy kioszk van nyitva. Egy nő langót, Magyarország jól ismert rántott kenyerét, valamint fagylaltot és limonádét árul. "A csúszda évek óta nem volt használva" - mondja az eladónő a DW-nek. – Valóban javításra szorul, de ki fogja fizetni, ha egyre kevesebb turista érkezik ide? A tó körüli kempingek és nyaralók kihaltnak tűnnek, sok üzlet zárva tart.
Peggy Barath egy fagylaltozóban dolgozik a Velencei sétányon, és azt mondta a DW-nek: "Mindig is sok turista volt itt." Azt mondja, sok látogató érkezett Kelet-Németországból, a Cseh Köztársaságból és Hollandiából. Az utóbbi években azonban számuk egyre fogyatkozik „a tó alacsony vízállása miatt”.
Peggy szerint a fagylaltozó ma már a kerékpárosokra koncentrál, nem pedig az úszni vágyó turistákra, mivel a kerékpárosokat nem riasztja el az alacsony vízállás
A régió vízkörforgásában végrehajtott jelentős beavatkozások miatt a tó az évek során érzékenyebbé vált az aszályokkal szemben. "A tóparton az elmúlt 15 évben jelentős építkezések zajlottak" - mondja Kun Zoltán, a Magyar Nagytavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke a DW-nek.
"A vízügyi hatóság a túlzott víz gyors elvezetésére helyezte a hangsúlyt, nem pedig a természet alapú megoldásainkkal való tárolására. A mezőgazdasági ipar pedig kevésbé képes felszívni a talajt, vagyis tönkreteszi a talajt. víz."
Nem ez az első eset, hogy kiszáradt a Velencei-tó. Amikor ez megtörtént az 1990-es évek elején, a tavat különféle más forrásokból származó vízzel töltötték fel, ami hatékonynak bizonyult, de költséges és időigényes is. Ezért a szakértők ma fenntarthatóbb megoldást szorgalmaznak, különösen azért, mert az éghajlatváltozás miatt több aszályos időszakra kell számítani.
A zámolyi és a patkai víztározót például fel lehetne újítani, hogy a heves esőzések idején ott is el lehessen tárolni a vizet. Száraz időkben ez a víz a Valance-tóba kerülhet.
Eddig azonban kevés történt. 2021-ben az akkori kormány Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével elutasította a tóra vonatkozó széles körű beruházási programot, azzal az indokkal, hogy az túl költséges. Más projektek azonban elindultak.
Bár régóta világos, hogy a vízszint nyáron és ősszel kritikus szintre süllyed, a hatóságok vadonatúj kenu központot építettek az északi parton, amely alkalmas2021 és2 közötti nemzetközi versenyekre. A projekt mintegy 140 millió euróba került állami forrásból.
A tóban az újonnan épült nézőtorony előtt bójákkal jelölik ki a sávokat. Nagyon csendes, mint máshol a víztest mentén. Az úszódokkok alacsonyan ülnek a zöldesbarna vízben.
Augusztusban itt kellett volna megrendezni az egyetemi kajak-kenu világbajnokságot, az első nagy eseményt, amelyet az újonnan épült központban rendeztek meg. A tartósan alacsony vízállás miatt mégis a dél-magyarországi Szegedre helyezték át a rendezvényt.
Ez azt jelenti, hogy a Velencei-tavi létesítmény egyelőre nem más, mint egy drága oktatóközpont.
Magyarország folyamatos hőhulláma országszerte érezhető. A Duna vízszintje jelentősen lecsökkent, így a budapesti Margitsziget környékén száraz mederszakaszok szabadulnak fel. Turisták és helyiek egyaránt gyönyörködnek a szokatlan látványban, és fotóznak a sziget mellett felbukkant homokpadon. Az alacsony vízállás vonzotta a fémhulladék-gyűjtőket is, akik mágnesekkel húzzák ki a rozsdás fémtárgyakat a folyó általában víz alá eső részeiből.
Az alacsony vízállás drámai következményekkel jár. Néhány városnéző gőzhajót leszámítva szinte megszűnt a hajóforgalom a Dunán. Nem csak azt. A Budapesttől mintegy 100 kilométerre lefelé található paksi atomerőművet már nem lehet dunai vízzel hűteni. A Magyarország áramfogyasztásának mintegy felét lefedő telephely villamosenergia-kibocsátását az elmúlt napokban fokozatosan csökkentették, és a tervek szerint a hét végén először leállítják.
„Rinkon kívül álló válsággal állunk szemben, amely próbára tesz bennünket” – mondta Magyar Péter Forffer köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón hétfőn. Hozzátette: a következő öt nap lesz a legkritikusabb 2026 nyarában.
A Magyar lakosságot arra kérte, hogy takarékoskodjanak az árammal. Sok vállalat vállalta, hogy önként csökkenti energiafogyasztását. Egyes középületek és hidak éjszaka már nem kapnak világítást, a vasúti teherforgalom pedig 17:00 óra között szünetel. és 22:00
Magyarország nagyon kihívásokkal teli időszak előtt áll, a következő napokban 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet várható.
A cikk német nyelvről készült