GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 05. 3 percnyi olvasás
Nagyot marhat az idei GDP-be az áramfogyasztás korlátozása, az aszály tetézi a bajt.
Az energiavészhelyzet már a gazdasági növekedést is fékezheti, hetente a GDP 0,1 százaléka is elveszhet, összefüggésben a Paksi Atomerőmű energiatermelésének szinte teljes kiesésével – erre hívja fel a figyelmet Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója elemzésében, aki szerint a jelenlegi helyzetben a Paksi Atomerőmű termelésének csaknem teljes kiesése miatt rendkívül feszült villamosenergia-ellátási környezet alakult ki. Az elemző szerint a gazdasági szereplők által önként vállalt fogyasztáscsökkentések jelentősen mérséklik a hálózat terhelését, és segítenek elkerülni az egyoldalú fogyasztói lekapcsolásokat, melyekre akár sor is kerülhet a Paksi Atomerőmű szinte teljes kiesése miatti „roppant feszült helyzetben”.
A gazdasági hatások számszerűsítése ugyanakkor nem egyszerű feladat, hiszen azt is meg kell becsülni, hogy mekkora lenne az ország villamosenergia-fogyasztása korlátozások nélkül. Ezt jelentősen befolyásolja a nyári hőség, a hétvégi alacsonyabb fogyasztás, valamint a szokásos nyári ipari leállások is.
Egy hét lehet a választóvonal: eddig még ledolgozható lehet a veszteség, utána azonban már látványosan sérülhet a magyar gazdaság. A következmények a gyárkapuktól egészen a forint árfolyamáig érhetnek. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemző beszélt arról, hogy mekkora árat fizethet Magyarország a paksi energiatermelés esetleges kieséséért – részleteket erről összeállításunkban olvashat.
Árokszállási Zoltán elemzésében egy egyszerű modell segítségével becsülte meg azt a hipotetikus fogyasztási pályát, amely önkéntes visszafogások nélkül alakulhatott volna ki. A számítás a napi középhőmérsékletet, illetve azt veszi figyelembe, hogy munkanapról vagy hétvégéről van-e szó.
A modell alapján 21 Celsius-fok felett minden egyes további fok körülbelül 3 gigawattórával növeli a napi villamosenergia-fogyasztást, míg a hétvégi napok átlagosan 15 gigawattórával alacsonyabb terhelést eredményeznek.
Az eredmények szerint a július 28. óta eltelt időszakban a tényleges fogyasztás 4,9–10,6 százalékkal maradt el attól a szinttől, amely a modell alapján várható lett volna. Ez arra utal, hogy az önkéntes energia-megtakarítások érdemben csökkentették a villamosenergia-igényt.
A villamosenergia-felhasználás csökkenése ugyanakkor a gazdasági teljesítményre is hatással van.
Az elemzés egy korábbi magyar kutatás eredményeit idézi, amely szerint az elektromosenergia-kínálat 1 százalékos visszaesése 0,25–0,43 százalékkal mérsékelheti a GDP-t.
A hatás nagysága attól függ, hogy a fogyasztáscsökkentés elsősorban a háztartásoknál vagy a vállalkozásoknál jelentkezik. Mivel a kormányzati tájékoztatás szerint a cégek több mint 600 megawattnyi önkéntes fogyasztáscsökkentést vállaltak, a gazdasági következmények inkább a kedvezőtlenebb forgatókönyv felé mutathatnak.
A számítások szerint, ha az elmúlt napokban tapasztalt fogyasztás-visszafogás egy teljes éven át fennmaradna, akkor a magyar GDP 1,4–4,6 százalékkal is alacsonyabb lehetne annál, mint ami korlátozások nélkül várható lenne.
Heti bontásban ez kedvezőtlen esetben megközelítheti a GDP 0,1 százalékát.
Az MBH Bank Elemzési Centrumának értékelése ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni. A becslés nem veszi teljes mértékben figyelembe például a július–augusztusi időszakra jellemző ipari leállásokat, amelyek önmagukban is mérséklik az áramfelhasználást.
Ennek ellenére az elemzés szerint a június végi hőkupola idején mért napi fogyasztás a mostani értékeknél 15–20 gigawattórával magasabb volt, ami arra utal, hogy jelenleg valóban jelentős mértékű fogyasztás-visszafogás történik.
További kockázatot jelent, hogy a kieső paksi termelést a rendszer kénytelen jóval drágább villamosenergia-importtal pótolni, ami növeli az ország energiaellátásának költségeit, és közvetve tovább ronthatja a gazdasági teljesítményt.
Az energiaválság mellett a rendkívüli szárazság is egyre nagyobb gazdasági kockázatot jelent. Az elemzés szerint az aszály
A szakértő összességében úgy véli, hogy
az áramhiány és a szárazság együttesen jelenleg heti szinten nagyjából a GDP 0,1 százalékának megfelelő veszteséget okozhat.
Az MBH Bank egyelőre fenntartja 1,6 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését, ugyanakkor figyelmeztet: ha az áramellátási problémák a következő hetekben sem rendeződnek, akkor több tized százalékponttal lefelé kell módosítani az idei gazdasági növekedési várakozást. A következő időszak kilátásait így elsősorban az időjárás alakulása, valamint a Duna vízszintjének változása határozhatja meg.
Napi