Köszönöm a beszélgetést Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének! Baka András jogtudós, főiskolai tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, az Államigazgatási Főiskola egykori főigazgatója és két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája – írta a Facebook-profilján Magyar Péter. 

A miniszterelnök egy képet is posztolt, ennek tanúsága szerint Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt beszélgettek egyet Baka Andrással, és ugyanazon háttér előtt fotózkodtak utána, mint ami előtt korábban Romsics Ignác történésszel, vagy Fülöp Botond ügyvéddel. Ezeket a képeket 

– Emlékezetes, hogy Baka Andrást az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor, az uniós joggal ellentétesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről. Ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott – írta a posztjában Magyar Péter. Ő és a Tisza-frakció egyébként ehhez az esethez kísértetiesen hasonlóképpen jártak el Sulyok Tamással szemben, akit személyre szabott jogalkotással távolítottak el a köztársasági elnöki pozícióból. 

– Baka András az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten jegyzett jogtudós. Volt miről beszélgetni – zárta posztját sejtelmesen Magyar Péter. 

Emlékezetes, Magyar Péter az államfő eltávolítása után gyorsan felkérte köztársasági elnöknek Polgár Judit sakknagymestert, aki a reakciókat látva visszautasította a felkérést. A fiaskó után Magyar Péter bocsánatot kért a kommunikációs hibáért, nem sokkal később pedig a mostanihoz hasonló képeket kezdett el posztolni olyan emberekkel, akiknek a neve már szintén felmerült, mint leendő köztársasági elnök. 

Kivágta a biztosítékot, hogy felmerült Baka András államfői jelölése

– Baka András nem képviselheti a nemzet egységét – írta a hírekre reagálva a Tűzfalcsoport. A blogon részletesen elmagyarázzák mi a gond az egykori főbíró jelölésével. Felidézték, hogy Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke 2022 márciusában, alig néhány nappal az országgyűlési választások előtt interjút adott a francia AFP hírügynökségnek. A nyilatkozatban kijelentette: Magyarországon „olyan fajta jogállamiság alakul ki, mint a kommunista rendszerben”, és az elérhető adatok szerint a magyar állam „az egyik legkorruptabb az egész unióban”. Ha a korrupció mégsem jelenik meg a bírósági ítéletekben, annak szerinte politikai okai vannak. 

Három évvel később, 2025 februárjában ismét politikai szerepet vállalt. A Magyar Bírói Egyesület demonstrációján felszólalt, és ismét a kormányt bírálta. A demonstráción a bírák szabad véleménynyilvánításáról beszélt, és kijelentette: „a kormányzat erőből viszi át az akaratát az Alkotmánybíróság segítségével”. 

– Baka sértett ember, aki egykor pert indított a magyar állam ellen saját egykori munkahelyén, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, és bár megnyerte az ügyet, a követelt összegnek csak a töredékét kapta meg. A demonstráción elhangzott kritikái ezért nem pártatlan szakmai véleménynek, hanem személyes sérelmekből táplálkozó politikai állásfoglalásnak tekinthetők. Állásfoglalása méltatlan egy volt főbíróhoz – fogalmaztak. 

Azt is felhozták, hogy Baka korábban a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt, és ennek is szerepe lehetett abban, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírói tisztségére jelölték.

– A Korbély-ügyben elfoglalt jogi álláspontja pedig különösen sokatmondó a történelmi sorskérdésekhez való viszonyáról. Sajtóhírek szerint Baka volt az a strasbourgi előadó bíró, akinek közreműködésével a testület felülvizsgálta a tatai 1956-os sortűzért elítélt Korbély százados ügyét, és a magyar bíróság ítéletét felülírva járult hozzá a felmentéshez. Előzményként említhető, hogy 2001-ben a magyar Legfelsőbb Bíróság 5 év börtönre ítélte Korbély Jánost emberiség elleni bűncselekmény (a genfi egyezmények közös 3. cikke alapján) miatt. Az ítéletben jelentős szerepe volt Völgyesi Miklósnak, a Büntető Kollégium akkori vezetőjének – idéztek fel egy másik esetet Baka Andrással kapcsolatban.