Az elmúlt napok energiavészhelyzetében számos vállalat önként vállalta villamosenergia-felhasználásának csökkentését. Ennek köszönhetően sikerült mérsékelni a Paksi Atomerőmű kiesése miatt rendkívül feszült helyzetet, és elkerülhetővé váltak az olyan kényszerintézkedések, mint egyes fogyasztók hálózatról történő leválasztása vagy egy esetleges rendszerszintű üzemzavar.

Az önkéntes korlátozások ugyanakkor nem maradnak gazdasági következmények nélkül. A hatás számszerűsítése nem egyszerű, hiszen a nyári áramfogyasztást eleve jelentősen befolyásolja a hőség, a hétvégék, valamint az ipari üzemek szokásos nyári leállása is – írja friss elemzésében az MBH Bank. 

Jelentősen visszaesett az áramfogyasztás

Az elemzés bemutat egy arra vonatkozó becslést, hogy mennyi lenne az áramfogyasztás akkor, ha eltekintenénk a szereplők alkalmazkodásától, és csak a hőmérsékletet, valamint azt vennénk figyelembe, hogy éppen munkanap van-e, vagy hétvége. A becslés a MAVIR napi rendszerterhelési adataira támaszkodik. A modell szerint 21 Celsius-fok felett minden egyes fokos melegedés mintegy 3 gigawattórával növeli a napi áramigényt, míg a hétvégi napok átlagosan 15 gigawattórával mérséklik azt.

A számítások alapján a július 28-án kezdődő héten a tényleges villamosenergia-fogyasztás 4,9–10,6 százalékkal maradt el attól a szinttől, amely a hőmérséklet és a naptári hatások alapján várható lett volna. Ez arra utal, hogy a gazdasági szereplők valóban jelentős mértékben visszafogták energiafelhasználásukat.

A vállalatok alkalmazkodása a GDP-t is visszafoghatja

A fogyasztáscsökkenés makrogazdasági hatásának becsléséhez az MBH Bank elemzése egy, a 2010-es évek közepén készült magyar kutatás eredményeire támaszkodik. A vizsgálat szerint az elektromosenergia-kínálat egy százalékos visszaesése 0,25–0,43 százalékkal mérsékelheti a GDP-t.

A tanulmány arra is rámutatott, hogy a gazdasági veszteség attól függ, kik viselik a fogyasztáscsökkentés terhét. Ha elsősorban a háztartások mérséklik áramfelhasználásukat, a GDP-hatás kisebb, míg a vállalatok alkalmazkodása jóval nagyobb gazdasági veszteséget okozhat.

A jelenlegi helyzetben éppen ez utóbbi forgatókönyv valószínűsíthető. A kormányzati tájékoztatás szerint ugyanis a vállalatok önkéntes vállalásai összesen meghaladhatják a 600 megawattot, vagyis az alkalmazkodás jelentős része a termelőszektorban történik.

A becslések szerint, ha a most tapasztalható fogyasztás-visszafogás egy teljes éven keresztül fennmaradna, az a GDP-t 1,4–4,6 százalékkal csökkentené. Heti szinten ez megközelítőleg 0,1 százalékos gazdasági veszteséget jelenthet.

A szárazság tovább növeli a gazdasági károkat

A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni. Az alkalmazott modell viszonylag egyszerű, és például nem veszi figyelembe, hogy júliusban és augusztusban az ipari termelés hagyományosan is visszafogottabb a nyári szabadságok és karbantartások miatt. Ez önmagában mérsékelheti a számított GDP-veszteséget.

Ezzel szemben több olyan tényező is van, amelyet a modell nem számszerűsít, pedig tovább ronthatja a gazdasági kilátásokat. Ilyen például, hogy 

A gazdaságot ráadásul nemcsak az energiavészhelyzet terheli. A tartós aszály egyszerre sújtja a mezőgazdaságot és a turizmust is: a terméskiesés mellett az alacsony vízállás a vízi közlekedést és egyes turisztikai szolgáltatásokat is kedvezőtlenül érintheti.

Mindezek alapján az MBH elemzése arra a következtetésre jut, hogy nem járunk messze az igazságtól, ha az áramhiány és a szárazság együttes negatív hatását a gazdaságra hetente a GDP 0,1 százalékának környékére becsüljük.

Az MBH Bank egyelőre fenntartja 1,6 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését, ugyanakkor figyelmeztet: ha az áramellátási problémák a következő hetekben sem rendeződnek, akkor több tized százalékponttal lefelé kell módosítani az idei gazdasági növekedési várakozást. A következő időszak kilátásait így elsősorban az időjárás alakulása, valamint a Duna vízszintjének változása határozhatja meg.