A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását az energiaválság hatására, a kormány válságkezelését viszont élesen a megszokott pártvonalak mentén ítéli meg egy fontos szempont kivételével – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából.

A kutatás szerint az áramfogyasztásán a lakosság 84 százaléka fogott vissza valamennyit – közel harmaduk nagy mértékben –, a vízfogyasztásán pedig 78 százalék. Mindössze a népesség 12 százaléka mondta, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatot.

Az energia- és vízhasználat visszafogásának rangsorát az alábbi változtatások vezetik:

• a háztartási gépek ritkább használata (50 százalék),
• az öntözés csökkentése (46 százalék),
• az autómosás visszafogása (45 százalék),
• a klímahasználat csökkentése (40 százalék).

A kormány energiaválság-kezelését a magyarok inkább kedvezően értékelik: a „jó” és „jeles” osztályzatok együttes aránya 50 százalék, míg az elégtelen vagy elégséges minősítéseké 26 százalék.

Az összkép mögött azonban mély törésvonal húzódik:

• a Tisza szavazóinak 81 százaléka adott jó vagy jeles osztályzatot a kormány válságkezelésére,
• a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka értékelte így,
• a Mi Hazánk szavazói inkább kritikusak: 56 százalékuk negatívan, 20 százalékuk pozitívan értékelte a kormány teljesítményét.

• A felelősség kérdésében is erősen megosztott a közvélemény: válaszadók 40 százaléka az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, míg 18 százalék a jelenlegi kormány felkészületlenségét tartja a háttérben álló oknak. A pártvonalak itt is élesen kirajzolódnak: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz vezette kabinetet teszi felelőssé, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka a mostani kormány felkészületlenségét látja a kialakult helyzet mögött.
• A szigorúbb szabályok helyett a magyarok többsége az önkéntes fogyasztáscsökkentést támogatja: 51 százalék szerint elegendőek a jelenlegi lépések, míg 27 százalék szigorítana. Ebben a kérdésben a politikai táborok között jóval kisebbek a különbségek.
• A jövő energiamixében a magyarok inkább a megújulók felé húznak: 42 százalék erre, további 42 százalék a megújulók és az atomenergia kombinációjára építene, míg kizárólag nukleáris energiát csak 9 százalék támogatna. A megújulók támogatása a fiatalabbak körében erősebb, az atomenergia hívei között pedig a Fidesz-szavazók vannak felülreprezentálva.