A Paksi Atomerőmű teljesítményének jelentős csökkenése nem csupán energetikai, gazdasági kérdés is – mondta el az Economxnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

A szakértőt arról kérdeztük, hogy a paksi leállás és az ipari szereplők „önkéntes” termelés-visszafogása milyen hatással lehet a magyar gazdasági teljesítményre, a GDP-re, mikor jelentkezhetnek a gazdasági hatások, valamint milyen következményei lehetnek a forró nyári időszaknak az európai gazdaságra.

Pásztor Szabolcs szerint amennyiben a kieső villamos energiát csak részben lehet importból vagy hazai tartalékokból pótolni, előfordulhat, hogy egyes nagy villamosenergia-fogyasztó ipari szereplők ideiglenesen mérséklik termelésüket.

Ez rövid távon segítheti a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartását, gazdasági költségekkel viszont számolni kell. A legérzékenyebben az energiaintenzív ágazatok reagálhatnak, például a vegyipar, a fémipar, az építőanyag-ipar vagy az autóipari beszállítók.

A kutatási igazgató hangsúlyozta:

A GDP-re gyakorolt hatás elsősorban attól függ, hogy a kieső termelést később be lehet-e pótolni. Ha a leállás rövid ideig tart, a vállalatok egy része túlórával vagy hétvégi műszakokkal ledolgozhatja az elmaradást, így a negyedéves gazdasági teljesítményre csak korlátozott hatás jelentkezhet.

Ha az energiakorlátok hetekig fennmaradnak, a termelés egy része végleg elveszhet, ami már mérhetően visszafoghatja az ipari kibocsátást és ezen keresztül a GDP növekedését

– emelte ki Pásztor Szabolcs.

A szakértő szerint a beszállítók között éles a verseny. Ha egy magyar beszállító kiesik vagy mérsékli a termelését, azonnal a helyére léphet egy szlovák, román vagy más térségi versenytárs. Az elveszített pozíció visszaszerzése pedig egészen nehézkes lehet.

A gazdasági hatások időben eltérően jelentkeznek. Az energiapiacon és a villamosenergia-árakban a következmények szinte azonnal láthatóvá válhatnak. Az ipari termelési statisztikákban néhány héten belül jelenhet meg a visszaesés, míg a GDP-adatokban jellemzően a következő negyedéves adatszolgáltatás során érzékelhető a hatás.

Pásztor Szabolcs szerint az exportteljesítmény, a vállalati eredmények és az adóbevételek változásai szintén többhetes vagy többhónapos késéssel jelenhetnek meg.

Európai szinten egy önmagában magyarországi paksi kiesés várhatóan nem okozna számottevő makrogazdasági visszaesést, mivel az európai villamosenergia-rendszer összekapcsolt, a magyar gazdaság pedig az uniós GDP viszonylag kis részét adja.

Egy forró nyári időszak azonban magas villamosenergia-igénnyel, alacsony folyóvízi vízhozamokkal, esetleges más erőművi kiesésekkel vagy korlátozott átviteli kapacitásokkal együtt már szélesebb körben is emelheti a villamosenergia-árakat Közép-Európában. Ez növelheti az ipari termelés költségeit és ronthatja az energiaintenzív vállalatok versenyképességét.

A kutatási igazgató uniós statisztikákra is felhívta a figyelmet:

• Az Európai Bizottság korábbi kutatásai szerint a 2003-as, a 2010-es, a 2015-ös és a 2018-as kiemelkedően forró években a hőhullámok termelékenységi vesztesége az európai GDP 0,3–0,5 százalékát is elérhette.

• A szakirodalomban gyakoriak a modellbecslések is. Az egyik ilyen számítás szerint a 2 Celsius-fokos felmelegedés 1,7 százalékkal, a 4 Celsius-fokos felmelegedés pedig akár 6,8 százalékkal is csökkentheti a termelékenységet. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta: ezek nem egyetlen évre vonatkozó biztos előrejelzések, a különböző felmelegedési pályák potenciális gazdasági következményeit bemutató modellértékek.

• Az EU-ban az összes időjárási és éghajlati szélsőség – vagyis nem kizárólag a hőség – 1980 és 2024 között mintegy 822 milliárd eurónyi vagyoni veszteséget okozott. Ennek több mint negyede 2021 és 2024 között következett be.

Pásztor Szabolcs összegzése szerint egy rövid ideig tartó paksi termeléskiesés várhatóan kezelhető gazdasági következményekkel jár, különösen akkor, ha az import és a hazai tartalékok biztosítani tudják az ellátást. Hosszabb fennakadás vagy tartós ipari termelés-visszafogás esetén már nemcsak az energiapiacon, az ipari kibocsátásban, az exportban és a GDP növekedésében is érzékelhető negatív hatások jelentkezhetnek.