Az új megközelítés a rák elleni vakcinák fejlesztésének egyik régóta fennálló problémájára kínál megoldást. Az immunrendszer daganatellenes válaszában két kulcsszereplő vesz részt,

• a CD8+ "ölő" T-sejtek, amelyek közvetlenül pusztítják a tumorsejteket,
• valamint a CD4+ "segítő" T-sejtek, amelyek irányítják és fenntartják az ölősejtek működését.

A legtöbb rákellenes vakcina eddig megkerülte a segítő T-sejteket, mert a rákspecifikus CD4+ célpontok azonosítása nehéz és költséges, ez viszont gyengébb immunválaszhoz vezetett.

A University Hospitals Rainbow Babies & Children's Hospital kutatói John Letterio vezetésével felismerték, hogy a világjárvány következtében szinte minden ember immunrendszere rendelkezik a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjére reagáló, készenlétben álló segítő T-sejtekkel. Az eljárás során a beteg saját dendritikus sejtjeit – az immunrendszer kiképző sejtjeit – izolálják, majd a laboratóriumban egyszerre töltik fel daganatfehérje-töredékekkel és a COVID-19 tüskefehérjéjének fragmenseivel. Amikor ezeket a sejteket visszajuttatják a szervezetbe,

a tüskefehérje-töredékek mozgósítják a már meglévő segítő T-sejteket, amelyek így összehangolt és erőteljes immunválaszt indítanak a daganat ellen.

A megközelítés jelentősen különbözik a BioNTech és a Moderna által fejlesztett mRNS-alapú rákvakcináktól. Míg azok genetikai utasításokat juttatnak a szervezetbe, a PROTEXI a beteg saját immunsejtjeit használja "élő szállítóeszközként". Emellett a kutatók egy különösen ígéretes jelenséget, az úgynevezett epitópterjedést is megfigyelték, amelynek során az immunrendszer spontán módon a daganat olyan fehérjéit is felismerte és megtámadta, amelyek nem szerepeltek az eredeti vakcinában.

Az egereken végzett kísérletek során – melanóma és emlőrák esetén egyaránt – a PROTEXI hatékonyabban csökkentette a daganatok növekedését és javította a túlélést, mint a kizárólag dendritikus sejteken alapuló vakcina. A védőhatás tartósnak bizonyult, mivel

a kezelt egerek hetekkel később, újabb daganatsejtek beültetésekor is elpusztították a tumort, mindenféle további kezelés nélkül.

Sőt, amikor a túlélő egerek immunsejtjeit naiv egerekbe ültették át, azok szintén ellenállóvá váltak a daganattal szemben.

A kutatócsoport a Celloram, Inc. vállalattal együttműködve tervezi az első humán klinikai vizsgálat elindítását szarkómás betegeken. Ez a daganattípus immunológiailag "hideg", vagyis az immunrendszer jellemzően nem ismeri fel, ezért a hagyományos immunterápiákkal rendkívül nehéz kezelni. A kutatók szerint amennyiben a PROTEXI ilyen kedvezőtlen kiindulási helyzetben is képes immunválaszt kiváltani, az az egyik legerősebb bizonyítékot jelentené a koncepció működőképessége mellett. Hosszabb távon a platform más gyakori kórokozók – például az Epstein–Barr-vírus, a citomegalovírus vagy az influenza – elleni immunmemóriára is építhetne.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.