A háború sújtotta Iránban tovább mélyült a gazdasági válság, az éves infláció 82 százalékos értékre ugrott, ami gyorsan rontja a háztartások vásárlóerejét. Különösen aggasztó lehet a teheráni döntéshozók számára, hogy az élelmiszerek árában érzékelhető a legnagyobb növekedés, országszerte 134 százalékos áremelkedést regisztráltak júliusban, egyes vidéki területeken pedig nem volt ritka a 140 százalékos ugrás éves alapon. Más területeket is súlyosan érint a helyzet, a háztartási gépek ára például a becslések szerint 114 százalékos inflációt mutat. Érdekesség, hogy a hatalmas olajkitermeléssel bíró országban az egyik leggyorsabban a szállítás ára növekszik, és az üzemanyagok árának várható növekedése miatt ez tovább emelkedhet.

A közgazdászok úgy vélik, hogy az árak annyira magasra ugrottak, hogy már teljesen egyértelműen válságról lehet beszélni az országban.

A kialakult helyzetet könnyű lenne a háború hatásaira fogni, ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy legalább ennyire erőteljesen érvényesül a kormány elhibázott politikája is. Hodzsát Abdolmáleki korábbi munkaügyi miniszter is ezen az állásponton van:

A háborúnak semmilyen hatása nem volt az inflációra. Az infláció folyamatosan emelkedett a Peszeskján-kormány alatt, és a háború hozzájárulása ezekhez az áremelkedésekhez nulla

– jelentette ki, hozzáfűzve, hogy egyértelműen „a félrevezetett politikák és a kormányzati alkalmatlanság” következménye a drámai inflációs helyzet.

Mások vitatkoznak ezzel a véleménnyel, mivel úgy vélik, hogy a gazdaságpolitika és a háborús konfliktus együttesen járult hozzá a tarthatatlan helyzethez. A lap több szakértőt is megszólaltatott, akik úgy vélték, hogy az inflációt nagyjából fele-fele arányban okozzák a külső és a belső hatások. A nyilatkozók ráadásul úgy vélték, hogy egy esetleges megállapodás Irán és az Egyesült Államok között még közel sem jelentené egyből a nehézségek végét. Teherán elképzelése szerint a szankciók feloldódnak, hatalmas zárolt vagyonhoz juthatnak hozzá és egy külföldi alap is létrejöhet az ország újjáépítésére, de a szerkezei problémák ettől nem fognak egyhamar megjavulni.  Az egyik legmélyebb gondokat a korrupció rendkívül magas szintje jelenti, az ez elleni harcokban pedig hosszú ideig tarthat mire eredményeket érnek el.

Iránban a vásárlóerő is folyamatosan csökken, egyre több alapvető termék válik megfizethetetlené sok család számára.

A bérek is emelkedtek közben, ám meg sem tudták közelíteni a regisztrált áremelkedést. A minimálbérek 60 százalékkal emelkedtek, a köztisztviselők és a nyugdíjasok átlagosan 30 százalékkal több pénzhez jutnak. Az infláció miatt ez mégis kevés. Januárban a kormány élelmiszerutalványokat vezetett be a helyzet súlyosságának mérséklésére, ám ezek azóta szinte teljesen elértéktelenedtek. A közgazdászok kiemelik, hogy az emelkedő árak egyre nagyobb bizonytalanságba sodorják a gazdaságot és a háztartásokat is.

Donald Trump amerikai elnök a háború megindításának pillanatában arra számíthatott, hogy a vezetés elleni támadás következtében Irán összeomlik, mivel a rezsimnek nem marad támogatása. Ez az elképzelés vélhetően abból táplálkozott, hogy 2025 decemberében tüntetések robbantak ki az országban, a gazdasági elégedetlenség vezetett utcai jelenetekhez, sokan az ajatollah távozását követelték. Az iszlamista vezetés akkor félkatonai erők bevetésével szétverte a demonstrációkat, az óvatos becslések szerint is legalább 20 ezer ember halálát okozva ezzel. A helyzet azóta sem javult, ám a háború – egy időre biztosan – stabilizálta a vezetés helyzetét, bár közben a katonai keményvonalasok is megerősödtek. Washingtonban most abban bízhatnak, hogy a lakosság türelme elfogy a teheráni vezetéssel szemben, ami újra tüntetésekhez vezet, és ez az amerikaiak kezére játszhat.

Címlapkép forrása: Fatemeh Bahrami/Anadolu via Getty Images