Szerdán reggel ülésezett az Országgyűlés gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottsága, amin a legfontosabb konszenzus az lett, hogy augusztus 20-ig összegyűjtik a gyermekvédelmi rendszert érintő legégetőbb kérdéseket és a szakterület jogszabály-módosítást igénylő főbb problémáit.

A képviselők Dúró Dóra (Mi Hazánk), a bizottság alelnökének javaslatára úgy döntöttek, augusztus 20-ig valamennyi bizottsági tag összeállít egy tíz pontból álló saját javaslatcsomagot, és az ezekben felsorolt témák alapján határozzák meg közösen, hogyan lássanak hozzá a gyermekvédelemben tapasztalt visszásságok feltárásához, milyen szakértői véleményeket kérjenek be, kiket hallgassanak meg.

Ennek némileg ellentmond, hogy az ülés után azt posztolta közösségi oldalán, hogy a bizottságban az érdemi munka még mindig nem kezdődött el. 

Bár a fókuszt még mindig, közel két hónap elteltével sem sikerült meghatározni, a bizottság elnöke legalább a korrekcióra nyitott volt. Én abban hiszek, hogy feldolgozhatatlan mennyiségű irat helyett terepen dolgozó szakemberek, intézményvezetők és szakértők segítségével tudjuk feltárni a problémákat, ám még mindig csak az ügyek kijelölése kezdődik

– fogalmazott az alelnök, hozzátéve, hogy legalább egy kihelyezett ülés megtartásában már sikerült kompromisszumra jutni.

Túl sok a teendő

Diószegi Judit (Tisza), a bizottság elnöke kiemelte, hogy hatalmas adathalmaz áll rendelkezésre a témában, már most számos szakértői, ombudsmani jelentést, kutatási anyagot összegyűjtöttek. Hozzátette, hogy bekérnék a gyermekvédelmi szakellátás problémáiról szóló szakpolitikai háttéranyagot is, ami augusztus 31-ig készül el a Szociális és Családügyi Minisztérium számára. Érdemes lenne egy szakértővel áttekinteni a szakellátást, az ágazat legfőbb feladatait, azt, hogy „miről is szól a rendszer” – fogalmazott.

A bizottsági üléseken vizsgálható, lehetséges témákról úgy vélekedett, hogy foglalkozhatnának

• a megelőzés,
• a jelzőrendszer,
• a családból való kiemelés témájával,
• az elhelyezéssel,
• ellátási kapacitásokkal,
• a nevelőszülői hálózattal,
• valamint a szakember- és férőhelyhiány kérdésével is.

Ez viszont még nem minden, ugyanis ezt kiegészítve beszélhetnének a gyermekbiztonsági, -védelmi és a humán erőforrás kérdéseivel is, amelyek során a bántalmazás, az intézményi abúzus és a kortárs erőszak kerülhetne szóba, ezek mellett „biztosan tárgyalni kell” az irányítás, a finanszírozás kérdéséről, a fenntartói felelősségről.

Meg kell egyezni arról is, mely szakértőket, intézményvezetőket, politikai döntéshozókat vonjunk be a vizsgálatba

– fűzte hozzá, kiegészítve azzal, hogy a következő ülés augusztus utolsó hetében várható.

Dúró Dóra abbéli aggályának adott hangot, hogy priorizálni kellene a témákat, mert a gyermekvédelmi rendszer működését teljességében lehetetlenség áttekinteni a bizottság rendelkezésére álló, december 31-i határidőig. Irreálisnak nevezte, hogy egy-egy ülésen több nagy témában is meg tudják hallgatni a szakértőket és a döntéshozókat, valamint elolvassanak minden kapcsolódó esettanulmányt, dokumentációt, kutatást, és kezdeményezzék a szükséges jogszabálymódosításokat is.

Panyi Miklós (Fidesz) azzal járult hozzá az üléshez, hogy biztosította a többi félt az együttműködéséről a szakmai kérdésekben, viszont a „politikai kirakatperekre” továbbra is nemet fog mondani.

Az ülés végén a bizottsági tagok egyetértettek Dúró Dóra azon javaslatával is, hogy az ősz folyamán tartsanak egy kihelyezett ülést valamelyik szakmailag elismert gyermekvédelmi intézményben.

Egyetértés

Egy héttel korábban, a bizottság első ülésén egyébként valóban nem jutottak túl messzire a felek, bár tény, hogy elfogadták az ügyrendet. Diószegi Judit, a bizottság elnöke az ülés kezdetén arról beszélt, minél kiszolgáltatottabb egy gyermek, annál nagyobb felelősség terheli azokat az intézményeket és személyeket, akik a gondozásáról döntenek, illetve akikre a mindennapi ellátását bízzák.

A gyermekvédelmi szakellátás nem egyszerűen egy szolgáltatás

– emelte ki akkor. Úgy vélte, a rendszer működését nem az alapján kell megítélni, hogy hány intézményt tartanak fenn, hány férőhellyel rendelkeznek vagy hány szabályzatot alkottak. A valódi mérce az, hogy a családjából kiemelt gyermek biztonságban van-e, megfelelő gondoskodást kap-e, meghallgatják-e és kap-e valódi esélyt arra, hogy a traumái ellenére teljes, önálló és méltó életet élhessen – fogalmazott. 

Panyi Miklós kiemelte, hogy egyetértenek a vizsgálóbizottság célrendszerével, egy jobb gyermekvédelmi rendszer kialakításában, ezért részt vesznek a bizottság munkájában. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az ügyrendre tett tiszás javaslat olyan értékítéleteket tartalmaz az elmúlt 16 évről, amelyeknek egy feltáró munka után lehet csak létjogosultsága. Úgy vélte, ha a bizottság korrektül, objektíven akar eljárni, nincs szükség olyan típusú megállapításokra, hogy rendszerszintű problémák voltak a gyermekvédelemben.

Abban az összes fél egyetértett, hogy a gyermekvédelmet távol kellene tartani a politikától és nem „boszorkányüldözéseket” kellene tartani, hanem valóban az egész szférát érintő problémákra kellene fókuszálni. Dúró Dóra javasolta, a bizottság ne csak a szűken vett gyermekvédelmi kérdésekkel foglalkozzon, és inkább vizsgálja azt a lehető legszélesebb körben, ezt a javaslatot a tagok támogatták.

Tematika

Melléthei-Barna Márton a kompromisszum fontosságát hangsúlyozva azt javasolta, a Fidesz képviselői tegyenek szövegszerű javaslatot az ügyrendre, de végül az ellenzéki képviselők elálltak ettől az igényüktől és támogatták a benyújtottat. Panyi Miklós hangsúlyozta, hogy azért döntöttek így, hogy a bizottság mihamarabb megkezdhesse a működését.

Diószegi Judit a testület munkatervének tervezetét ismertetve elmondta, hogy időszakok szerint vizsgálnák a gyermekvédelmi ellátás rendszerét nyilvános jelentések alapján, és tartanának személyes meghallgatásokat is. Megvizsgálnák a döntéshozók politikai felelősségét, meghallgatnák a politikai vezetőket, államtitkárokat, minisztereket, a területért felelős szakembereket.

Dúró Dóra jelezte, a gyermekvédelem szakmai alapú vizsgálatánál nem szerencsés az időbeli szakaszolás, helyette

Ezt fogadták el, így tehát a bizottság úgy döntött, tematikus alapon készíti el munkatervét és a publikus anyagokat, jelentéseket közzéteszi a honlapján.

(Borítókép: Diószegi Judit, a testület Tisza párti elnöke (b3) a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság ülésén az Országházban 2026. augusztus 5-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)