A Marsot régóta ellenségesnek és az életre alkalmatlannak tekintették – annak ellenére, hogy a Naprendszer bolygója a leginkább hasonlít a Földhöz.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A NASA Perseverance roverének legújabb eredményeivel alátámasztott új kutatások azt sugallják, hogy a bolygónak valaha életkörülményei voltak.

Ez az egyik legnagyobb nyitott kérdés a csillagászatban, és kulcsfontosságú téma volt a COSPAR-on, a világ vezető űrkutatási konferenciáján, amelyet az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet (INAF) szervezett, és amely jelenleg Firenzében zajlik.

"Többféle bizonyíték kombinációja, például a NASA Perseverance roverjének felfedezése a Földön mikroorganizmusok által termelt ásványokról és összetett szerves anyagokról, növeli annak valószínűségét, hogy a Mars lakott lehetett, legalábbis a múltban" - mondta Teresa Fornaro, az INAF Arcetri Obszervatórium kutatója és a Perseverances astrobiology professzora.

Fornaro szerint minden élet a Marson nagy valószínűséggel a föld alatt élő mikroorganizmusok formáját öltötte volna, amelyek védve vannak a bolygó felszínét bombázó sugárzástól, és magukból a sziklákból nyernek energiát.

"Eddig csak közvetett bizonyítékokat gyűjtöttünk. A talált szerves anyag szerkezete például erősen megváltozott, így nehéz visszavezetni az eredetét. Csak akkor lesz végleges válaszunk, ha elemezzük a mintákat itt a Földön" - folytatta.

A Vörös bolygón: az ExoMars és a Mars 2020 küldetések

Ezért bizonyulhatnak különösen jelentősnek a Vörös Bolygóra irányuló közelgő küldetések eredményei.

Fornaro szerint ezek közül a legfontosabb az Európai Űrügynökség (ESA) által üzemeltetett ExoMars, amelynek Rosalind Franklin roverje a főszerep. A felbocsátást 2028-ra tervezik, a marsi felszínt pedig 2030-ban érik el.

A küldetés már folyamatban van: a kezdeti szondát, a Trace Gas Orbitert 2016-ban küldték el a marsi légkör tanulmányozására.

Maga a rover 2028-ban követi majd, hogy közvetlen bizonyítékokat gyűjtsön egy központi kérdés megválaszolásához: létezett-e valaha élet a Marson?

"Eddig a roverek csak a felszínt tudták felfedezni. Rosalind Franklin akár két méteres mélységig is képes lesz a földbe fúrni, a Marsra valaha küldött legfejlettebb műszereket szállítva" - mondta Fornaro, kiemelve a küldetés innovatív hatókörét.

Eközben a NASA Perseverance roverje, amely 2021-ben kezdte feltárni a Mars felszínét az ősi szerves élet nyomait keresve, még mindig aktív a bolygón.

A Mars 2020 küldetést eredetileg egy marsi évre tervezték – körülbelül 687 földi napot –, de határozatlan időre meghosszabbították. A rover továbbra is teljesen működőképes, és a kőzet- és regolitminták folyamatos gyűjtése továbbra is jelentős előrelépést jelent az űrkutatásban.

Egy 2024 nyarán gyűjtött minta – amelyre a Fornaro hivatkozott – potenciális biológiai nyomokat tartalmazott.

Noha ezek megerősítéséhez még további elemzésre van szükség, Sean Duffy NASA-adminisztrátor úgy jellemezte a leletet, mint "az a pillanat, amikor közelebb kerültünk a Marson az élethez, mint valaha".