BelföldSzerző: index 2026. 08. 05. 6 percnyi olvasás
Minden magyar szem az osztrák eget kémleli, napokon belül eldőlhet minden.
Mostanra valószínűleg már az egész ország kívülről fújja, hogy a Duna hány centiméteres vízszintjénél kell leállítani a paksi atomerőmű utolsó turbináját is; ha úgy tetszik, a tízmillió szövetségi kapitány/virológus/miniszterelnök országából egyik napról a másikra a tízmillió hidrológus/atomenergetikai szakértő országává váltunk. A Duna vízszintje mínusz 134 centiméternél lépi át a leállási küszöböt, de mínusz 144 centiméterig még tud üzemelni az atomerőmű, ennek az értéknek az elérésekor azonban le kell állítani teljesen.
Az elmúlt heti előrejelzések még arról szóltak, hogy ez be is következik, azonban keddre virradó éjjel váratlanul fordult a trend: Magyar Péter bejelentése szerint milliméterekre volt a Duna vízállása az atomerőmű leállításához, amikor emelkedett a folyó szintje. A csökkenés 140 centiméternél állt meg, kedden reggel pedig már mínusz 138 centimétert mértek.
Magyar Péter miniszterelnök kedd délután Paksról jelentkezett be élőben, ahol beszámolt az aktuális helyzetről, miszerint a legnehezebb időszakot átvészeltük, de az extrém hőség miatt továbbra is fokozott készültségre van szükség. A kormányfő ismét hangsúlyozta, a szakemberek munkája mellett az erőmű működéséhez elengedhetetlen, hogy a Duna vízszintje emelkedni kezdjen, ehhez pedig hozzájárulhat a már nagyon várt csapadékhullás Ausztriában. Többször elhangzott, hogy csütörtökön eshet a szomszédban, ezért megnéztük, hogy az osztrák előrejelzések mit mutatnak.
A GeoSphere (Ausztria hivatalos meteorológiai és éghajlati szolgálata) előrejelzése szerint már a szerda délutáni órákban lehet csapadék az országban, elsősorban az Alpokban és Alsó-Ausztria bizonyos részein, de a Duna szempontjából ez még nem jelentős.
Az áttörés csütörtökön érkezhet, a kora délutáni órákban már óránként 10 milliméter csapadék hullhat, de péntekre is jósolnak esőt főként Alsó-Ausztria területén.
A csütörtöki előrejelzés: a Duna szempontjából kevésbé fontos Vorarlbergtől egészen az északi Waldviertelig (Alsó-Ausztria északi része, a Duna vízgyűjtőjének térsége) már délelőtt is kialakulhat néhány zápor és zivatar, másutt azonban még jellemzően napos idő várható. Délután az egész hegyvidéken, valamint keleten is egyre nagyobb lesz a záporok és zivatarok kialakulásának esélye. A legnagyobb valószínűséggel a délkeleti és a legkeletibb országrészek maradnak szárazak.
Ami a Duna szempontjából kiemelten fontos, az az Alpok és a hegyvidéki térségek. Ezeken a területeken már szerdán megnő a zivatarok esélye, Tirol és Salzburg csúcsai felett, valamint a Magas-Tauern vonulattól a Nockberge-hegységen át egészen az Ennstal-Alpokig heves zivatarok lehetnek. Ugyanezeken a területeken csütörtökön délután várható csapadék heves záporok formájában.
Hidrológiai szempontból nem az számít, hogy hány milliméter eső esik, hanem hogy a vízmennyiség mekkora területre koncentrálódik, és abból mennyi lesz tényleges folyóvíz. Azt fontos megjegyezni, hogy Ausztria területének több mint 90 százaléka a Duna vízgyűjtő területének számít, ezért ha az országban esik az eső, akkor annak jókora része a Dunában végzi, ezzel együtt pedig Magyarországon. Nem kell messzire visszamennünk az időben, hogy emlékezzünk, amikor a 2024-es dunai árvíz idején érkeztek a drámai felvételek Ausztriából a szakadatlanul esőzés miatt kiáradt folyóról, ami után Magyarországon is lapátot és zsákot ragadt minden valamirevaló politikus.

Szintén fontos az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése, ami egy hétre előre mutatja a várható vízállásokat. A jelenlegi és a következő hat napban várható helyzet az OVSZ szerint: „a Duna a hazai szakaszán Paksig alapvetően enyhén árad, alatta kissé apad. A folyó jellemzően rendkívül alacsony vízállású”.
A Hydroinfo adatai kissé beszédesebbek. Eszerint a Duna állása Paksnál kedd reggel mínusz 138 centiméter volt, ami 24 órával később, tehát szerdán reggel már mínusz 132 centiméter lesz várhatóan, ismét visszatérve az atomerőmű leállási küszöbértéke fölé. A további napokban így alakulhat a folyó vízszintje Paksnál:
A fenti adatokból látszik, hogy több napnak kell eltelnie, mire Paksnál is megjelenik az Ausztriában hulló csapadék, azt azonban szintén fontos megjegyezni, amire Magyar Péter is utalt keddi bejelentkezésében, hogy ez a csapadék még a felhőben van. Továbbá nem szabad azt gondolni, hogy minden egyes lehullott csapadék automatikusan megjelenik folyóvízként. Egy száraz nyári időszakban a lehulló eső egy része nem jut azonnal a folyókba; a kiszáradt talaj először jelentős mennyiségű vizet képes elnyelni, a növényzet is felhasznál valamennyit, és csak az ezt meghaladó mennyiség jelenik meg gyorsabban a vízfolyásokban, hogy a párolgásról ne is beszéljünk. A Duna vízhozamát jelentősen befolyásolják például az olyan mellékfolyók Ausztriában, mint az Inn, az Enns vagy a Traun.
A jelenlegi helyzetben a legkedvezőbb forgatókönyv az lenne, ha az osztrák csapadék nagyobb területet érintene, több napon keresztül tartana, és a Duna szempontjából fontos vízgyűjtőkre koncentrálódna, már csak azért is, mert egy másik fontos vízgyűjtő területen, Bajorországban egyelőre nem mutatnak csapadékot az előrejelzések. Ebben az esetben nemcsak átmeneti emelkedés következhetne be, hanem stabilabb vízhozam is kialakulhatna, amivel a paksi atomerőmű működése is stabilizálódhatna.

A veszélyhelyzet közben természetesen a közösségi média felhasználói is tették a „dolgukat”, olyan rémhíreket, dezinformációkat terjesztve, miszerint a Duna felső szakasza tele van vízzel, de azt több ország is szándékosan visszatartja, hogy Magyarországot jól megszívassa. Annyira elszaporodtak ezek a fals hírek, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kénytelen volt kiadni egy közleményt:
a Duna nemzetközi vízfolyás, így egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészletével korlátlanul. A Duna vízkészletének használatát többszintű szabályozás határozza meg. Nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, kétoldalú államközi megállapodások és a nemzeti vízgazdálkodási előírások
– írja az OVF, majd hozzátették, a Duna rendkívül alacsony vízállásának oka nem a vízlépcsők vízvisszatartása, hanem a teljes vízgyűjtőn kialakult csapadékhiány és az ebből következő rekordalacsony természetes vízhozam.
A vízlépcsők ugyan rövid távon képesek kiegyenlíteni a vízjárást, de a folyó teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani. Ausztriában 12 duzzasztómű működik, ezek azonban egy hosszabb száraz időszak hatását nem tudják ellensúlyozni. Magyarországon nincs olyan dunai vízlépcső, amely a nagy vizes időszakokban tárolt vízzel később pótolni tudná a hiányt, ezért a hazai Duna-szakasz vízállása közvetlenül követi a felülről érkező vízmennyiség alakulását – derült ki a közleményből.
A következő napokban tehát egyszerre több tényezőt kell figyelni: nemcsak azt, hogy Ausztriában mennyi eső esik, hanem azt is, hogy abból mennyi jut el ténylegesen a Duna vízrendszerébe, és milyen gyorsan jelenik meg a magyarországi szakaszon. Egy-egy zápor önmagában nem oldja meg a problémát, de egy nagyobb területet érintő, tartósabb csapadék már elegendő lehet ahhoz, hogy a folyó vízhozama stabilizálódjon.
A paksi atomerőmű szempontjából jelenleg kedvezőbb a helyzet, mint néhány nappal korábban, amikor már a leállási küszöb közvetlen közelében járt a Duna vízállása. A folyó azonban továbbra is rendkívül alacsony vízállású, ezért a következő hetekben minden egyes csapadékos nap számíthat. Paks sorsáról most részben több száz kilométerrel odébb, az Alpok és a Duna felső vízgyűjtőjének időjárása dönt, miközben Magyarországon egyelőre nem látni, hogy mikor eshet jelentősebb csapadék.
(Borítókép: Az MVM Paksi Atomerőmű 2026. július 31-én. Fotó: Németh Kata / Index)