A Dunáról rendkívül alacsony szinten lévő képek keringtek az interneten, ami arra késztette a város 1,5 millió lakosát, hogy teljesen jogosan kérdezzék meg, hogy hamarosan szóba kerülhet-e a vízkorlátozás. Budapest – és néhány külvárosi település vízellátása – teljes mértékben a Dunától függ. A Fővárosi Vízművek vezérigazgatója most kifejtette, hogyan állhat a főváros vízellátása alacsony vízállás esetén is.

Vízkorlátozás a Duna mentén

A szakértők szinte egyöntetűen vélekednek arról, hogy a jövőben gyakoribbak lesznek a szélsőségek a Duna vízállásában. Ez azt jelenti, hogy több nagyon alacsony vízszakasz van, mint a jelenlegi, de gyakoribb árhullámokat is. Erre nem csak a turizmusnak és az energiaszektornak kell felkészülnie, hanem az ivóvízellátásra is. Budapesttől északra már több település is kritikus helyzetben van.

In the Pilis area — including Szentendre, Leányfalu, Pilisborosjenő, Üröm, Solymár and Nagykovácsi — there is already enough drinking water only with the help of the armed forces, while in Zebegény second-degree water restrictions are in force. In Dunabogdány, Fővárosi Vízművek itself has urged residents to avoid non-essential water use in recent days, according toVilággazdaság.

Budapest vízszintje is rendkívül alacsony, bár az elmúlt két napban emelkedett. A vízgazdálkodási adatok szerint augusztus 2-án este jött el a mélypont, amikor a mérőműszer mindössze 9 centimétert mutatott. Mára ez 20 centire emelkedett. De nem ezért áll olyan jól Budapest ivóvízellátása.

Két Duna Budapesten

Géza Csörnyei, chief executive of Fővárosi Vízművek, explained onInfoRádió’sArénaprogram, hogy az ivóvíz még alacsonyabb Duna vízszinteken is biztosított legyen. Ez azért van, mert ez nem függ közvetlenül a folyó jelenlegi felszíni szintjétől. Gyakorlatilag két Duna folyik át a magyar fővároson: egy a felszínen, egy pedig alatta és mellette. A meder alatt és mellett több tíz méter vastag kavicsréteg húzódik, amelyet a folyó hordaléka több ezer év alatt alakított ki. Ezen a kavicságyon a folyóval párhuzamosan folyamatosan folyik a víz.

Csörnyei „láthatatlan folyóhoz” hasonlította: még akkor is, ha a Duna felszíne rendkívül alacsony, jelentős mennyiségű víz mozog a föld alatt. A Fővárosi Vízművek ezt a vizet – a partszűrésű forrást – használja fel ivóvíz előállítására. A kavicsréteg nemcsak vízhordozó, hanem hatalmas természetes tározó is. Nagy mennyiségű vizet tárol, amely kutakon keresztül érhető el. A jelenlegi szélsőséges időjárásban ezek a készletek tartják biztonságban Budapest vízellátását.

Hetekig, sőt hónapokig

A vezérigazgató szerint a Fővárosi Vízművek folyamatosan figyelemmel kíséri kútjainak működését, az eddigi eredmények megnyugtatóak. Bár néhány régebbi kútnál csökkenteni kellett a termelést, több mint 97 százalékuk normálisan és zavartalanul működik. A vízminőséget az eddigieknél gyakrabban és szigorúbban ellenőrzik, kedvezőtlen változást nem észleltek. Csörnyei elmondta, a jelenlegi extrém körülmények még nem lépték túl a főváros rendszerkapacitását. A közműnek elegendő tartaléka van ahhoz, hogy a jelenlegi időjárás mellett hetekig, hónapokig biztonságosan kielégítse az igényeket. Hozzátette, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízellátás korlátlan: minden rendszernek van fizikai plafonja.

Budapest helyzetét segíti, hogy a főváros vízellátása több, egymással összefüggő rendszerből áll. Ha egy területen meredeken emelkedik a kereslet, a rendelkezésre álló kapacitás bizonyos esetekben újraelosztható. Ez jelentős előny az önálló vízrendszerrel rendelkező településekkel szemben. A vezérigazgató példaként Dunabogdányt hozta fel, ahol a helyi termelőkapacitás és a fogyasztás közötti egyensúly már megbomlott, ami megszorításokat tesz szükségessé.

Növekvő kereslet

A főváros számára nem az a közvetlen kihívás, hogy hirtelen elfogy a víz, hanem az, hogy meredeken növekszik a kereslet. A 39-40 fokos melegben jelentősen megugrik a fogyasztás, a tartós szárazság pedig már sok háztartási és kerti kutat kiszárított. Ennek eredményeként egyes felhasználások visszakerültek az ivóvízhálózatba, amelyeket korábban kutak, ciszternák vagy más alternatív források fedeztek. Bizonyos időpontokban a kereslet akár három-négyszeresére is megnőhet.

A rendszer biztonságát a közmű puffertárolói is segítik. Ezek a tartályok és tárolók tartalékot adnak, így műszaki hiba esetén is van néhány órájuk a legénységnek a javításra. Tervezik az áramellátást is: a kritikus létesítmények több betáplálási lehetőséggel rendelkeznek, és szükség esetén generátorok is beépíthetők.

További beruházás szükséges

A vezérigazgató következtetése az, hogy Budapest jelenlegi vízbiztonsági helyzetét a Duna felszíni szintje nem feltétlenül határozza meg. A partszűrésű vízbázis, a természetes tározóként funkcionáló kavicsréteg, a tartalék kútkapacitás, az összekapcsolt hálózat, a tárolótartályok és a szigorúbb megfigyelés együttesen lehetővé teszik a főváros számára a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyokat.

Hosszabb távon azonban komoly figyelmeztetés a jelenlegi szárazság. Csörnyei szerint nem elég pusztán a régi csöveket kicserélni: a klímaváltozás miatt nagyobb kapacitásra, több kutra, több tárolóra, több szivattyútelepre és fejlettebb rendszerekre lehet szükség. A jelenlegi helyzet tehát nem azonnali vízhiányra utal Budapesten, hanem arra, hogy milyen beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy a főváros extrém időjárási körülmények között is biztonságosan el tudja látni a lakosságot.

Nézze meg a teljes interjút Csörnyei úrral: