GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 05. 2 percnyi olvasás
Ne a szemünknek higgyünk.
Megnyugtatta a budapestieket a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója, hogy lesz vizük az aszály és a hőhullám ellenére is. Máshol is téma ez a Duna mentén, másutt is merültek fel problémák, amint a magyar főváros közelében – erről olvashattunk híreket. Csörnyei Géza indoklásához hasonlót azonban nem mi magunk nem láttunk-hallottunk a régióból.
A Duna nagy folyó, az utóbbi hetek időjárása mégis nyomot hagyott a vízhozamán, és ha máshonnan erről nem is értesültünk: a paksi atomerőmű küszöbön álló leállítása erre felhívhatta a figyelmünket.
Arról is olvashattunk a napokban, hogy a Fővárosi Vízművek felszólította a dunabogdányiakat a nem feltétlenül szükséges vízhasználat azonnali felfüggesztésére.
Csörnyei Géza interjúja, amelyet az InfoRádió Aréna című műsorának adott, rávilágított arra is, miből származhatnak hasonló problémák. Előrevetve: a Fővárosi Vízművek nem csak magát Budapestet látja el vízzel, hanem az agglomeráció több települését is.
A dunamenti fővárosok vízellátói – utánanéztünk – az aszály és a hőség heteiben alapvetően mind megoldották a feladatukat, de náluk is merültek fel problémák. Belgrád hétfőn kiadott közleménye számos helyet nevezett meg, amelyek víz nélkül maradtak a városban, illetve környékén.
A főváros vízszolgáltatása azonban alapvetően működik, ahogy Pozsonyé is. Ellátási zavarok Szlovákiában több helyen is jelentkeztek, vészhelyzet azonban csak Selmecbányán alakult ki a múlt hónap végén.
Bécs 70 forrásból nyeri a vizét, amelyet 31 hatalmas víztározó egészít ki. Ez biztosítja, hogy a város vízellátása jelenleg és a jövőben is megfelelő legyen, akkor is ha a hőségben felszökött az egy főre eső fogyasztás – magyarázta Almedina Gunic szakértő hétfőn a Kronen Zeitungnak.
Csörnyei Géza megnyugtató magyarázata más volt, mint a bécsi. Aki nem hallott még erről a témáról, annak számára meghökkentő:
Budapesten keresztül nem egy folyó folyik – hanem kettő is.
Ezek egymás "tetején" vannak. A szemünk előtt leapadt folyó medre alatt egy másik folyó tart a tenger felé. Számunkra láthatatlan, de ott van.
Ez hogy lehetséges?
A Duna látható vize egy hatalmas, 40-60 méter vastagságú kavicságy felett folyik – mondta el a vállalatvezér. Ezt a kavicsot az Alpokból görgette idáig a folyó, itt lerakte, és ebből építette például
Amikor a látható Duna apad, a kavicsmederben alatta akkor is hatalmas mennyiségben folyik a víz: a két folyó egymással összemérhető méretű.
A sok köbkilométernyi kavicságy óriási mennyiségű vizet tárol le.
Ezeket a tartalékokat kell most használnunk, amikor már nem látjuk magában a Dunában a vízszintet. Ezért mondjuk azt, hogy a főváros vízellátása komoly tartalékokkal rendelkezik
– mondta a rádióban a szakember.
Amellett, hogy mindez megnyugtató, arra is magyarázatot nyújt, miért merülhetnek fel egyes helyeken mégis problémák.
A vízadó réteg nem egységes. Egyes részein nem lehet a szükséges mélységbe fúrni, máhol nem akkorák a kavicsszemek, hogy használható legyen a réteg. Ebből ered, hogy a Fővárosi Vízművekkel szerződött vízszolgáltatóknál nem mindenhol ugyanolyan az ellátás biztonsága.
Sajnos ezt a különbséget látjuk most: azokon a termelőterületeken, ahol ez a biztonság nincs meg, ott már akadnak gondok a vízellátással, mert a jelenlegi vízszinteknél akár 20-30-40-50 százalékos kapacitáscsökkenés is felléphet egyes helyeken. Több társszolgáltató is panaszkodik, hogy már nem tudja kielégíteni az igényeket egyrészt az igények növekedése, másrészt a kapacitások csökkenése miatt
– közölte Csörnyei Géza.
Napi