A Bloomberg által elemzett, legújabb szállítási adatok szerint – míg a vezetékes gázt továbbra is Norvégiából és az Egyesült Királyságból kapják – Belgium júliusban a teljes LNG-szükségletét, közel félmillió tonnát Oroszországból szerezte be, amiből a közös hálózaton keresztül Németországba is jócskán áramlik.

Ez az iparági elemzők szerint a januárban életbe lépő EU-s tilalom miatt fest egyre érdekesebb képet.

Az EU ötödik legnagyobb importőreként jegyzett Brüsszel ugyanis változatlanul azt tervezi, hogy 2027 januárjáig fokozatosan kivonja a forgalomból a Putyintól vételezett, cseppfolyósított földgázt (LNG) a tagállamokból, és jövő novemberig az orosz vezetékes gáztól is megszabadulnának. Ezzel együtt fokozatosan betiltják az oroszországi tankerhajók tengeri szolgáltatásait is.

A nagyhatalmak mozgatják a szálakat, és egyelőre jól járnak

Azonban a globális folyamatok egyre inkább az ellentétes irányba húznak: a nyáron ismét nő a tagállamok függősége, mivel a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, az Amerika és Irán között nem nyugvó háború újra jelentősen befolyásolja a globális kereskedelmet és felhajtja az árakat. Ennek eredményeként számos európai beszállító az utóbbi időben visszatartotta magát a téli kiegészítő vásárlásoktól, amivel ismét jelentőssé vált az orosz LNG.

Az Urgewald német környezetvédelmi szervezet rámutat: az EU már 2026 első felében is 16 százalékkal több cseppfolyósított földgázt importált az oroszoktól, mint egy évvel korábban, a tagállamok összesen 5,96 milliárd eurót fizettek ezért. A legnagyobb vásárlók között Belgium, Franciaország és Spanyolország voltak.

Kibújhat nyugati partnerünk a szankciócsomag alól

Április óta ugyan már elrendelték a korlátozásokat az orosz exportőrökkel kötendő, rövid távú új szerződésekre, míg az EU szinte teljes szükségletét a Jamal LNG-projektből szerzi be az orosz sarkvidéken.

Ezt a Novatek, Oroszország második legnagyobb gázexportőre támogatja, amelynek elsődleges tulajdonosa két ottani oligarcha. A projektben az állami tulajdonú Gazprom is alig tíz százalékos részesedéssel rendelkezik, akárcsak a francia gázimportőr, a magyar piacon is 1991 óta jelen lévő TotalEnergies, amely 19,4 százalékot birtokol.

Utóbbi nemrég arról nyilatkozott, hogy már most is mentesül az orosz LNG harmadik országokba és Ázsiába történő viszonteladása alól. Berlinben pedig a szövetségi tulajdonban lévő gázimportőr Sefe (korábban Gazprom Germania) közölte a múlt héten, hogy vizsgálja a 21. EU-szankciócsomag hatását a Jamal projekttel kapcsolatos szerződésére, ami előírja, hogy 2015 óta kötelesek évente 2,9 millió tonna cseppfolyósított földgázt vásárolni 2040-ig − idézi a Berliner Zeitung.

Ha a meglévő szerződésük az új mentesség alá esik, a németek megúszhatják azzal, hogy továbbra is viszonteladóként értékesíthetnek például az ázsiai ügyfeleknek, várhatóan az úgynevezett „take-or-pay” záradék alapján, ami előírja a vevőknek hogy át kell venniük vagy ki kell fizetniük a megállapodás szerinti mennyiségeket.