A paksi atomerőmű részleges leállása rövid távon várhatóan nem okoz jelentős törést a magyar gazdaságban, de az import növekedése és az energiaigényes iparágak termelésének visszafogása már érezhető hatással lehet a növekedésre – értékelték a 444-nek a helyzetet elemzők.

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint a rendkívüli energiahelyzet költségvetési hatása korlátozott lehet: számításai szerint az intézkedések – köztük a rezsivédelem és a paksi erőmű újraindításának várható költségei – összességében a GDP 0,1 százalékát jelenthetik.

Az elemző szerint a nagyobb hatás inkább a fizetési mérlegben jelentkezhet. Mint mondta, a villamosenergia-import aránya a korábbi 20-25 százalékról augusztus elejére 46 százalékra emelkedett. A kieső paksi termelés pótlása szerinte akár 500 millió és 1 milliárd euró közötti egyenlegromlást is okozhat.

Török Zoltán ugyanakkor úgy látja, hogy az ipari termelés visszaesése várhatóan mérsékelt lesz, mivel augusztusban egyébként is gyakoriak a gyárleállások. Becslése szerint a helyzet a harmadik negyedéves GDP-t 0,1-0,2 százalékkal vetheti vissza.

Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ igazgatója szerint a paksi leállásnak önmagában nem lesz jelentős hatása az idei GDP-re. „Nem gondolom, hogy a jelenlegi paksi leállásnak óriási hatása lenne az idei GDP-re” – mondta.

A szakértő szerint a nagyfogyasztók ugyan visszafoghatják a termelést, de ezt részben át tudják ütemezni az év későbbi időszakaira. Szerinte a takarékossági intézkedések miatt is kevesebb áramot kell importálni, így a hatás „a kerekítési hiba kategóriájában lesz az éves GDP-n belül”.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a paksi termelés kiesése önmagában is GDP-veszteséget jelent, hiszen az energiatermelés a bruttó hazai termék része.

„Biztosan növekedni fog az import, ami rontja a külkereskedelmi egyenleget, és további negatív hatással van a GDP-re” – mondta. Szerinte ha a válság hetekig elhúzódik, a gazdasági növekedés néhány tized százalékponttal is alacsonyabb lehet.

Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának július 16-i ülésén azt mondta: a kormány idén 1,6-1,7 százalékos, jövőre pedig 2 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol.