GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 05. 3 percnyi olvasás
A környezetvédő szervezetek bírálatát is elnyerték.
A világ nyolc legnagyobb olajipari vállalata – köztük a Saudi Aramco, a BP, a Shell, a Chevron és az ExxonMobil – összesen több mint 93 milliárd dollár nyereséget termelt 2026 második negyedévében, miután az iráni konfliktus nyomán megugrottak az olajárak. A The Guardian elemzése szerint a cégek profitja csaknem megduplázódott az egy évvel korábbi időszakhoz képest, miközben a fosszilis tüzelőanyagokhoz köthető klímaváltozás világszerte rekordhőhullámokat, aszályokat és erdőtüzeket okozott.
A lap szerint a vállalatok percenként több mint 700 ezer dollár profitot értek el a tavaszi negyedév során. A legnagyobb nyereséget a szaúdi állami olajcég, a Saudi Aramco könyvelte el, amelynek nettó eredménye 34 százalékkal, 33 milliárd dollár fölé emelkedett. A BP negyedéves profitja több mint kétszeresére nőtt, míg a Shell történetének második legmagasabb negyedéves eredményét érte el.
Környezetvédő szervezetek szerint az olajvállalatok a háborús helyzetből és az energiapiaci feszültségekből húznak hasznot, miközben a lakosság magas energiaárakkal és a klímaváltozás következményeivel szembesül. A Global Witness és a Friends of the Earth ezért ismét azt sürgeti, hogy a fosszilis energiacégek nagyobb adóterhekkel járuljanak hozzá a klímavédelmi beruházásokhoz és az alkalmazkodási intézkedések finanszírozásához.
A BP az utolsó nagy olajvállalatok egyikeként tette közzé az áprilistól júniusig tartó időszak pénzügyi eredményeit. A cég 5,73 milliárd dolláros negyedéves nyereségről számolt be, ami a legmagasabb profit az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta, és több mint kétszerese az előző negyedévben elért 2,5 milliárd dollárnak. A BP tovább csökkenti megújulóenergia-befektetéseit: az elmúlt időszakban több szél-, nap- és biogázüzletágát is értékesítette, miközben egyre inkább a hagyományos olaj- és gáztermelésre összpontosít. Patrick Galey, a Global Witness fosszilis energiahordozókkal foglalkozó szakértője szerint a BP kiugró nyeresége jól mutatja, kik profitáltak idén az emberek szenvedéséből.
„A BP égbe szökő profitja botrányos emlékeztető arra, hogy idén kik gazdagodtak az emberi szenvedésből. Miközben világszerte erdőtüzek fenyegetik a közösségeket, súlyosbodik az aszály, és elszállnak az energiaárak, a hétköznapi családok fizetik meg annak az árát, hogy a nagy olajcégek a részvényesi profitot fontosabbnak tartják egy élhető bolygónál”
– fogalmazott.
Hozzátette: „Ideje, hogy az olajóriások is megfizessék a klímaválság költségeit, amelyhez maguk is hozzájárulnak. Gondoljunk csak bele, hány árvízvédelmi létesítményt vagy tűzvédelmi beruházást lehetne megvalósítani, illetve hány napelemet lehetne telepíteni, ha a nagy olajcégek valóban kivennék a részüket az adóterhekből.”
Rosie Downes, a Friends of the Earth kampányigazgatója úgy fogalmazott: miközben a BP újabb rekordnyereséget könyvel el, családok milliói fizetik meg ennek árát a magas energiaszámlák és az egyre gyorsuló klímaválság formájában.
A BP új vezérigazgatója, Meg O’Neill ugyanakkor megvédte a vállalat eredményeit. Szerinte a cég arra összpontosít, hogy a helyzet enyhítése érdekében megbízhatóan növelje azoknak az olajtermékeknek a kínálatát, amelyekből hiány alakult ki. A vállalat tavaly, környezetvédelmi célkitűzéseinek felülvizsgálata után jelentősen visszafogta zöldenergia-beruházásait: az éves energetikai átállásra szánt keretet 5 milliárd dollárról 1,5–2 milliárd dollárra csökkentette.
Az elmúlt években a BP közös vállalkozásba szervezte brit tengeri szélerőműveit, értékesítette amerikai szárazföldi szélenergia-üzletágát, kedden pedig bejelentette, hogy eladja 4 milliárd dollárra értékelt amerikai biogázüzletágát is. Ez a vállalkozás hulladéklerakókból származó metánt hasznosít, és az Egyesült Államok legnagyobb megújulógáz-termelője.
A Financial Times szerint a BP előrehaladott tárgyalásokat folytat napelemes leányvállalata, a Lightsource értékesítéséről is egy kuvaiti állami befektetési alap által támogatott konzorciummal.
Pénteken a vállalat több mint hat évtizedes működés után eladásra kínálta északi-tengeri olaj- és gázipari érdekeltségeit is. A lépés újra felerősítette azokat a követeléseket, hogy a brit kormány ne engedélyezze két vitatott északi-tengeri lelőhely fejlesztését.
Nettó profitja 9,84 milliárd dollárra nőtt annak ellenére, hogy a katari gázüzemében a háborús károk miatt visszaesett a termelés. A norvég Equinor nyeresége ugyanebben az időszakban 1,8 milliárd dollárról 3,2 milliárd dollárra emelkedett.
Az Egyesült Államokban a Chevron és az ExxonMobil rekordprofitja Donald Trump bírálatát is kiváltotta. Az amerikai elnök azzal vádolta a két vállalatot, hogy „túl sok pénzt keresett” az iráni háborún, és kilátásba helyezte, hogy a nyereség egy részét vissza kell juttatniuk a lakosságnak. Trump mindezt a novemberi félidős választások előtt jelentette ki, amikor csökkenő támogatottsággal néz szembe.
A The Guardian szerint a rekordnyereségek idején a világ számos térségében súlyos hőhullámok, aszályok, erdőtüzek és árvizek pusztítottak. Az ENSZ klímaügyi vezetője, Simon Stiell ismét arra figyelmeztetett, hogy a fosszilis energiahordozók kivezetésének felgyorsítása és a megújuló energiaforrások fejlesztése elengedhetetlen a klímaválság hatásainak mérsékléséhez.
Napi