Az ezer főre jutó személygépkocsik száma

Az EU-ban Olaszország büszkélkedhetetett tavaly ezer lakosonként a legtöbb személygépkocsival (709), megőrizve vezető helyét. Őt követte Finnország (675), Ciprus (670) és Luxemburg (668).

Magyarország, Romániával karöltve utolsó előtti lett (461), csak Lettországban (435) jutott kevesebb autó ezer lakosra.

Tíz évvel korábban a Top3 még másként nézett ki: Luxemburg (661), Olaszország (621), Málta (612). Akkor Magyarország (327) szintén utolsó előtt volt, akkor Románia (261) volt a sereghajtó.

Ha már említettük 2015-öt, nézzük meg tíz év alatt hogyan változtak a számok! Ezen az időtávon

Magyarország a 7. legnagyobb növekedést produkálta,

míg ötéves távon a 8., húszéves távlatban viszont már csak a 12. legnagyobb növekedést mutatja, utóbbi a középmezőnyre volt elegendő.

Ha még messzebbre nyúlunk vissza, azt látjuk, hogy 1990 és 2025 között az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma két és félszeresére nőtt Magyaroszágon - 187-ről 461-re.

Az EU-ra sajnos nem találtunk az Eurostatnál ennyire hosszú idősort, viszont 2010-től már vannak adatok, amelyek az mutatják, hogy míg az EU-ban közel 20 százalékkal, 487-ről 584-re nőtt az személygépkocsik ezer főre vetített száma, addig

a magyar növekedés 54,2 százalék volt, 299-ről 461-re.

Mit üzennek a számok? - A motorizáció szerkezete

• A felzárkózási látszat: a gyors hazai ütem ellenére a mutató EU-utolsó előtti (Romániával holtversenyben) – a felzárkózás mennyiségi, nem szerkezeti.
• Alacsony bázis hatása: a gyorsabb bővülés nem a nyugati szint elérését, hanem a korábbi alacsonyabb bázis természetes korrekcióját tükrözi.
• Friss lendület, régi lemaradás: az elmúlt 5-10 évben Magyarország az uniós rangsor élvonalához közeli növekedést mutatott (7-8. hely), a 20 éves távlaton nézve viszont ez csak középmezőnyi (12. hely) – a korábbi évtizedek lemaradása tehát még nem dolgozódott le.

Öreg járgány nem vén járgány? De.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4 374 763 regisztrált személyautót jelentett 2025 végére. Ez mintegy 111 700 darabos, 2,6 százalékos éves növekedést mutat. 2001. óta 1,89 millióval, azaz több mint 76 százalékkal növekedett a flotta (a skála nem nulláról indul).

A személygépkocsi flotta átlagéletkora tavaly év végére 16,5 évre emelkedett.

A tendenciát erősíti, hogy a frissen forgalomba helyezett kocsik közt is nő a használtak aránya: 48,5 százalék 2025-ben, szemben a 2024-es 46,2 százalékkal.

Sem az átlagos kor, sem a használt autók emelkedő aránya nem ad okot tüzijátékos felvonulásra, ami viszont egészen brutális, az az Eurostat adataiból kinyerhető bontás és arányosítás, ami szerint

a teljes magyar személygépkocsi állomány 72 százaléka 10 évesnél idősebb.

A korcsoportos bontás éves változásait mutatják az alábbi grafikonok.

Az elsőn az elmúlt öt év változásait látjuk, mégpedig azt, hogy

• a 20 évesnél idősebb autók aránya 18,6 százalékról 30,9 százalékra emelkedett
• a 10-20 éveseké 51,7 százalékról 41,1 százalékra csökkent,
• az 5-10 éveseké 12,7 százalékról 15,1 százalékra nőtt,
• a 2-5 évesekét 8,8 százalékról 6,9-re esett, és
• a 2 évesnél fiatalabb kocsik aránya 7,3 százalékról 6 százalékra mérséklődött.

Egyetlen grafikonba sűrítve így néz ki a 2025-ös kortorta:

Végezetül következzenek a korcsoport szerinti arányokat évente bemutató grafikonok.

A korstruktúra és a piac alakulása

• Szerkezeti polarizáció: az állomány bővülése nem a flotta megújulásából, hanem az öregedő autók megőrzéséből és a használtimport növekvő részesedéséből táplálkozik (ld. a fenti új kontra használt grafikon).
• Törés a fiatal szegmensben: a 2019-es csúcs óta tartó visszaesést a koronavírus utáni chiphiány, drágább újautók és az infláció magyarázza.
• Az eredmény egy 16,5 éves átlagéletkorú flotta, amely méretében nő, összetételében viszont tovább öregszik.

Címlapkép forrása: Matt Cardy/Getty Images