A 305,8 milliárd forintos profit nagy javulásnak tűnik az első negyedévi 177 milliárd forinthoz képest, a negyedévek összehasonlítását azonban jelentősen torzítják az év elején egy összegben elszámolt különadók és más speciális terhek. Ezeket időarányosan figyelembe véve a második negyedéves eredmény 255,9 milliárd forint lett volna, ami 21 százalékkal alacsonyabb az első negyedévinél és 13 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A csökkenésből 27,6 milliárd forintot magyarázott a kamatstop szabályainak változása, további 39,6 milliárd forintos negatív hatást okozott, hogy a támogatott lakossági hitelek és a kamatkockázatukat részben ellensúlyozó ügyletek átértékelése az első negyedévi nyereség után a második negyedévben már veszteséget eredményezett.

A bank alaptevékenysége közben továbbra is erős, a nettó kamatbevétel 541,4 milliárd forint volt, ami az előző negyedévhez képest 3 százalékos, éves összevetésben pedig 13 százalékos növekedést jelent. Az árfolyamhatások kiszűrésével a negyedéves növekedés 6 százalék volt. A javulást a hitel- és betétállományok bővülése, és a nettó kamatmarzs 3 bázispontos emelkedése támogatta. A díj- és jutalékbevételek 152,4 milliárd forintra nőttek, ami negyedéves alapon 11 százalékos, árfolyamszűrten 13 százalékos javulás. Az összes bevétel viszont csak 1 százalékkal nőtt éves szinten, mivel az egyéb bevételek 44 százalékkal, 64,1 milliárd forintra estek vissza.

A költségek gyors növekedése szintén fékezte az eredményt. A működési kiadások 315,1 milliárd forintot tettek ki, ami 10 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az emelkedést a bérek, a nagyobb létszám, az informatikai fejlesztések és az infrastruktúrához kapcsolódó kiadások hajtották. Emiatt a működési eredmény az erős kamatbevételek ellenére 4 százalékkal, 442,7 milliárd forintra csökkent éves alapon. A kockázati költségek 68,2 milliárd forintra emelkedtek, ami négyszerese az első negyedévi szintnek. Ebben jelentős szerepet játszott a kamatstop teljes hátralévő futamidejére elszámolt várható veszteség. A hitelportfólió alapfolyamatai ugyanakkor nem romlottak, a problémás Stage 3 hitelek aránya június végére 3,2 százalékra csökkent, fedezettségük pedig javult.

Az OTP növekedésének legfontosabb motorja továbbra is a hitelezés. A teljesítő hitelállomány árfolyamszűrten 5 százalékkal nőtt a második negyedévben, az első fél év egészében pedig 8 százalékkal bővült. Ukrajnában 18, a magyar OTP Core-nál 10, a bolgár DSK Banknál 11 százalékos volt a féléves növekedés. A jelzáloghitelek csoportszinten 12 százalékkal emelkedtek az év eleje óta, részben az Otthon Start program erős keresletének köszönhetően. A vállalati hitelezés is gyorsult, a teljesítő vállalati állomány a második negyedévben 4 százalékkal, a lízingállomány pedig 6 százalékkal nőtt. A betétállomány fél év alatt 6 százalékkal bővült, így a növekedés finanszírozási háttere továbbra is stabil.

A menedzsment az erős kamatbevételek alapján javította a kamatmarzsra vonatkozó 2026-os várakozását. Az első féléves nettó kamatmarzs 4,61 százalékot ért el, így az egész éves mutató meghaladhatja a 2025-ös 4,34 százalékot. A teljesítő hitelállomány növekedése továbbra is 15 százalék körül alakulhat, miközben a költség bevétel arány kissé a tavalyi 41,7 százalék fölé kerülhet. A saját tőkére vetített megtérülés várhatóan elmarad a 2025-ös 21,6 százaléktól. Az OTP tőkehelyzete ugyanakkor erős, a teljes tőkemegfelelési mutató 20,3, a CET1 ráta pedig 17,6 százalék volt június végén.

Részletes elemzésünk az OTP legfrissebb számairól itt olvasható.

Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ