A Wistar Intézet kutatói a petefészekrák egyik kifejezetten agresszív típusát vizsgálták. A Nature Aging című folyóiratban publikált eredmények szerint a kemoterápiát túlélő sejtek egy része ugyan már nem osztódik, de biológiailag továbbra is aktív marad. Ezek a sejtek olyan molekulákat – köztük fruktózt – bocsáthatnak ki, amelyek jelzéseket közvetítenek a környezetükben lévő tumorsejteknek.

A petefészekrák gyakori kiújulása

A petefészekrákos betegek szinte kivétel nélkül platinabázisú kemoterápiát kapnak. Bár a daganat kezdetben általában jól reagál a kezelésre, az esetek többségében később kiújul, és rendszerint az egész hasüregben szétterjed. 

Korábbi vizsgálatok már utaltak arra, hogy a kemoterápiát túlélő rákos sejtek jelzőmolekulákat bocsáthatnak ki. Ennek igazolására a tanulmány első szerzője, Aidan Cole és csapata elkülönítették a sejtek által termelt anyagokat, majd e molekulákat más rákos sejtekhez adták. A kísérlet bebizonyította, hogy a kibocsátott anyagok önmagukban is jelentősen fokozták a daganatsejtek terjedési képességét.

 – hangsúlyozta Cole.

A fruktóz szerepe

Az elemzések alapján kiderült, hogy a kezelést túlélő sejtek fruktózt termeltek. Ez a cukorfajta jelzőanyagként funkcionálva arra ösztönözte a szomszédos rákos sejteket, hogy tovább terjedjenek.

Az eredmények alapján a cukros italok fogyasztásához hasonló mértékű, magas fruktózbevitel még kemoterápia hiányában is elősegítheti a daganat szóródását, ami azt jelzi, hogy az étkezési szokások érdemben befolyásolhatják a betegség lefolyását.

Bár a fruktózbevitel tudatos étrendi döntésekkel viszonylag könnyen csökkenthető, a kutatók egyelőre nem vizsgálták, hogy ez a lépés ténylegesen javítja-e a kezelés hatékonyságát a betegeknél.