BelföldSzerző: index 2026. 08. 05. 8 percnyi olvasás
Egyelőre nem alakult ki olyan intézményes mechanizmus, amely érdemi szerepet biztosítana a szakmai szervezeteknek a jelöltek kiválasztásában.
2026. július 20-án megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása, és az új elnök hivatalba lépéséig az államfő feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el teljes jogkörben. Alighogy Sulyok Tamás elhagyta a Sándor-palotát, Magyar Péter felkérte Polgár Juditot köztársasági elnöknek, holott előzőleg ajánlásokat várt az államfői tisztségre. Lépése a kormánypárti tábort is megosztotta, ráadásul a világhírű sakkozónő nem vállalta a felkérést.
Magyar Péter elismerte felelősségét. Azt mondta, hogy sajnálja, ha a felkérés kommunikációja vagy az abból fakadó lelkesedése hozzájárult a kialakult helyzethez. Hozzátette: a Tisza volt az első politikai közösség az elmúlt 36 évben, amely az államfő személyének kiválasztása előtt kikérte a magyar emberek véleményét.
Ezzel együtt a jelölési malőr nem maradt következmények nélkül: a Medián után a Publicus Intézet is kimutatta, hogy ha nem is sokkal, de csökkent a Tisza Párt támogatottsága.
A miniszterelnök Polgár Judit visszalépése óta nem nevezett meg új jelöltet. Viszont július 21-én közös fotót tett közzé Ruff Bálinttal és Fülöp Botond ügyvéddel, akit a közvélemény Vidéki Prókátorként és a kegyelmi botrány egyik kirobbantójaként ismert meg. Aztán július 23-án Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és egyetemi tanárral találkozott Magyar Péter és Ruff Bálint. A miniszterelnök beszámolója szerint „a nemzetünk előtt álló sorskérdésekről” beszélgettek.
Magyar Péter figyelmébe ajánlották továbbá Bárándy Péter ügyvédet, a Medgyessy-kormány volt igazságügy miniszterét, akit az Ügyvédkör javasol köztársaságielnök-jelöltnek. Puzsér Róbert publicista, Lányi András író, valamint Fleck Zoltán jogász Laczó Adrienn volt bírót látná szívesen az államfői tisztségben. Az ügyvédnő lapunknak megerősítette, hogy fontolóra venné a jelöltséget. Civilek részéről pedig újra napirendre került Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke mint államfőjelölt.
Annyi bizonyos, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosítása alapján augusztus 18-ig kell megválasztani az új elnököt. A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek is lehetősége lesz önálló köztársaságielnök-jelöltet állítani.
A kormányalakítás jelentősebb döccenők nélkül zajlott le, noha Magyar Péter teljesen új kormányzati struktúrát alakított ki. Ennek részeként hosszú idő után ismét önálló tárcát kapott például az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem. Az Orbán-kormányok személyi összetételéhez képest alapvető különbség, hogy Magyar Péter több párton kívüli szakembert is bevont a kormányzásba, míg az előző kormányokban elsősorban a hosszabb ideje a Fideszhez kötődő politikusok töltöttek be miniszteri tisztségeket. További különbség, hogy a Tisza-kormány megalakulása során bizonyos rugalmasság volt megfigyelhető a személyi döntések alakításában: egyes jelölések a szakmai és politikai viták hatására módosultak. Az Orbán-kormányok idején ezzel szemben kevésbé volt jellemző, hogy egy már előkészített személyi döntést a nyilvános kritikák nyomán, még a hivatalos kinevezés előtt felülvizsgáltak volna.
A legnagyobb visszhangot kiváltó ügy az igazságügyi tárcát érintette. Magyar Péter április 30-án jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A tapasztalt jogász fiatalkora óta jó kapcsolatot ápol Magyarral, akihez családi szálak is fűzik: 2025 őszén feleségül vette a Tisza Párt elnökének húgát. Melléthei-Barna szakmai előélete alapján alkalmas jelöltnek számított a miniszteri posztra, de a kritikák hatására május 7-én közölte, hogy visszalép.
Indoklása szerint azért döntött így, mert közeli családi kapcsolata miatt fennállhatott volna az összeférhetetlenség látszata, és nem akarta, hogy ez árnyékot vessen a kormány indulására.
A miniszterelnök elfogadta döntését, a tárca élére pedig Görög Márta került.
Nemcsak az igazságügyi, hanem az oktatási tárca vezetőjének személye is módosult az eredeti elképzelésekhez képest. Kezdetben ugyanis Rubovszky Rita neve szerepelt a sajtóban a legesélyesebb miniszterjelöltként. Hogy ez nem pusztán sajtóértesülés volt, azt május 9-én Tarr Zoltán is megerősítette. Rubovszky jelölése egyházi iskolai és katolikus kötődése miatt a közösségi médiában és a sajtóban is jelentős ellenállást váltott ki. Végül nem ő, hanem Lannert Judit lett a gyermek- és oktatásügyi miniszter, akit Magyar Péter április 24-én mutatott be a leendő kormány tagjaként.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása öt alkotmánybírónak kötött úti laput a talpára. Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása azért szűnt meg július 19-én, mert az alkotmánybírósági törvény addig nem alkalmazott rendelkezése az új alkotmányos szabályok hatálybalépésével alkalmazandóvá vált. Szeptember 1-jén további négy, 70. életévét betöltött alkotmánybíró távozik a testületből: Polt Péter elnök, korábbi legfőbb ügyész; Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal egykori vezetője; Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke; valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság 2000-es évekbeli elnöke. Hozzájuk csatlakozik hatodikként Czine Ágnes, akinek november 15-én jár le tizenkét éves mandátuma.
A Tisza Párt nem sokat késlekedett: július 27-én már be is töltötte Hende megüresedett helyét. A gyorsaság azonban a jelöltállítási folyamat rovására ment. Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában nem Sonnevend Pál szakmai alkalmasságát kérdőjelezte meg, hanem a jelölés módját. „Nem erről volt szó” – csattant fel a jogtudós, aki úgy fogalmazott, ha nem is népi, de szakmai egyeztetésre azért szükség lett volna.
Az alkotmánybíró-jelölés korábbi szabályainak visszaállítása eddig nem merült fel a Tisza Párt részéről.
2010-ig ugyanis a parlamenti pártok közötti konszenzuskényszer érvényesült. A kormánypárti többség ezt követően úgy módosította a szabályokat, hogy a jelölés mandátumarányos parlamenti bizottságban történjen, így megszűnt a politikai konszenzus kényszere.
A jelenlegi jelölési eljárás változatlanul hagyása azért is figyelemre méltó, mert az Alaptörvény módosítása ezzel párhuzamosan több, 2012 előtti szabályt is visszaállított: a 70 éves felső korhatárt, a kilencéves mandátumot, a költségvetési és adótörvények teljes körű alkotmányossági felülvizsgálatának lehetőségét, valamint a testületen belüli elnökválasztás jogát.
Az Országgyűlés június 22-én fogadta el a közmédia átalakítását célzó törvényjavaslatot. Grósz Judit közmédiáért felelős miniszteri biztos Facebook-bejegyzésében azt írta: a mostani törvénymódosítás gyors, de szükséges intézményi lépés. Egyúttal azt ígérte, hogy nem marad el az érdemi társadalmi és szakmai egyeztetés, és ahol csak lehet, figyelembe veszik a most érkezett észrevételeket. Állítása szerint sem ő, sem egyetlen miniszter sem fogja vezetni a közmédiát, még átmenetileg sem. A törvénymódosítást ősszel egy átfogó médiatörvény-módosítás követi majd.
Az új szabályozás jelölési rendszerét ugyanakkor éles kritikák érték.
Bayer Judit médiajogász a Média1 számára készített elemzésében kifogásolta, hogy a Független Közmédia Testületben a politikai pártok által jelölt tagok kerülnek többségbe a szakmai szervezetek képviselőivel szemben, ami alapvetően befolyásolhatja a testület döntéseit és működését. További problémának nevezte, hogy a szakmai jelölésre jogosult szervezetek köre nincs kellően tisztázva. Emellett hiányoznak azok a garanciák is, amelyek kizárnák, hogy politikai érdekeket képviselő álszervezetek befolyásolják vagy kijátsszák a jelölési eljárást.
Hasonló kritikát fogalmazott meg Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke is. Szerinte lényegi változást az jelentene, ha a kilenctagú testületben nem három, hanem többségi képviseletet kapna a szakma. „Legfontosabb a szakma többségi jelenléte lenne a testületben és a Médiatanácsban, különben előfordulhat, hogy a jövőben is a politikusok döntik majd el, milyen legyen a közszolgálati média Magyarországon” – vélekedett.
A közmédia átalakításához kapcsolódó személyi döntések egy részét szintén bírálatok érték. A kritikusok elsősorban azt kifogásolták, hogy a szakmai szervezeteket teljes mértékben kihagyták a kiválasztási folyamatból.
Pikó András, Józsefváros polgármestere – aki korábban hosszú éveken át a közmédiában dolgozott – kifogásolta Bodacz Balázs kinevezését a közmédia hírterületéért felelős vezetői posztjára. Indoklása szerint Bodacz riporterként 2013-ban lejárató anyagot készített diáktüntetőkről, köztük az akkor még 17 éves lányáról is. Bodacz ezt követően kommentben kért elnézést, amire Pikó úgy reagált: ez nem teszi jóvá a 13 évvel ezelőtt történteket, de tudomásul veszi a bocsánatkérést.
A legfrissebb jelölési malőr a megújuló köztévét érintette. Magyar Péter miniszterelnök kedden egy „nem hinném...” kommenttel reagált arra a hírre, hogy a megújuló M1 Híradó új főszerkesztője Hajdú Gábor, a Mészáros-csoport egykori kommunikációs munkatársa lesz. Az MTVA nem sokkal később közölte, hogy visszavonta Hajdú Gábor főszerkesztői, valamint Borsa Miklós műsorvezetői megbízását.
Török Gábor politikai elemző a történteket a következőképpen kommentálta:
És akkor képzeljük el, hogy Orbán Viktortól miniszterelnökként egy újságíró megkérdezi, mit szól ahhoz a friss bejelentéshez, amely szerint XY lesz az M1 híradójának vezetője. Mire ő azt válaszolja, hogy szerintem nem lesz. Majd másnap nem is lesz.
A politológus szerint a történtekre kétféle értelmezés adható: vagy az, hogy „ez teljesen normális”, vagy az, hogy „ha a miniszterelnök mondja meg, ki (nem) lehet a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé”.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. július 20-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Napi