GazdaságSzerző: index 2026. 07. 16. 5 percnyi olvasás
Nyomás alá került Magyar Péter is, szabályozást várnak tőle.
Facebook-bejegyzésben reagált Jámbor András arra a hírre, hogy Szijjártó Péter lemondott országgyűlési mandátumáról, miután vezetői állást kapott a kínai BYD-nál.
A polgármesteri tanácsadó szerint a kormánynak jogszabállyal kellene megakadályoznia a hasonló eseteket.
Ha a Tisza helyében lennék, most adnék be egy Lex Szijjártót, hogy miniszterek és államtitkárok a posztjuk betöltése után 10 évig ne mehessenek olyan céghez, amely állami támogatásban részesült
– írta bejegyzésében Jámbor András, aki a felvetést azzal indokolta:
Elképesztő, hogy egy miniszter a multikat szolgálja a dolgozók helyett!
A BYD a világ egyik legnagyobb elektromosautó-gyártója, amely Szegeden építi európai gyárát, és Budapestre telepíti európai vállalati és fejlesztési központját.
Mint korábban megírtuk, az összefonódás gyanúját erősíti, hogy a beruházásokat még miniszterként rendre maga Szijjártó Péter jelentette be. A volt tárcavezető kulcsszerepet játszott a BYD magyarországi beruházásainak előkészítésében és a vállalat hazai terjeszkedésének támogatásában.
A jelenséget, amikor egy magas rangú állami vezető a politikából kilépve rögtön egy magáncégnél folytatja, a nemzetközi szakirodalom forgóajtó-effektusnak nevezi.
A korrupcióellenes szervezetek szerint a probléma lényege, hogy a volt döntéshozó a hivatali kapcsolatait, belső információit és lobbierejét viheti magával az új munkáltatójához. A témakört csütörtök reggel cikkünkben körbejártuk.
Magyarországon nincs törvényben előírt úgynevezett lehűlési időszak, amely megtiltaná az ilyen gyors váltást, noha a korrupcióellenes szervezetek ezt régóta szorgalmazzák
– erre hívta fel a figyelmet Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes szervezet jogi igazgatója is a HVG-nek.
A jogász szerint ha olyan vállalatról van szó, amelynek fontos az állammal való jó viszony, az átigazolás súlyos korrupciós kockázatot jelez.
Szijjártó Péter esete tehát nem jogsértő – éppen az a kritikák lényege, hogy a magyar jog semmilyen várakozási időt nem ír elő.
Mint arról az Index is beszámolt, sorra érkeznek a reakciók a volt külügyminiszter átigazolására: egyesek példátlan karriersikerként, mások súlyos összeférhetetlenségi kérdésként értékelik a lépést.
Magyar Péter miniszterelnök szerint az eset nemcsak morális, hanem jogi aggályokat is felvet, Orbán Viktor volt kormányfő ezzel szemben „a nyár csúcsigazolásának” nevezte korábbi minisztere szerződtetését.
A Jámbor András által javasolt tízéves tilalom nemzetközi összevetésben kifejezetten szigorúnak számítana, a lehűlési időszak intézménye ugyanakkor a nyugati demokráciák többségében régóta létezik.
Az Európai Bizottságnál – az unió kormányaként működő brüsszeli testületnél – az etikai kódex szerint a volt biztosok a hivataluk lejárta után két évig nem lobbizhatnak a korábbi szakterületükön, a testület elnökére pedig hároméves korlátozás vonatkozik. A biztosoknak ez idő alatt minden új állásukat be kell jelenteniük, és a Bizottság megtilthatja az összeférhetetlen tevékenységet.
Németországban 2015 óta törvény írja elő, hogy a távozó minisztereknek és parlamenti államtitkároknak be kell jelenteniük tervezett munkavállalásukat,
A kormány egy háromtagú tanácsadó testület ajánlása alapján rendszerint legfeljebb 12, súlyos közérdeksérelem veszélye esetén pedig akár 18 hónapra is megtilthatja az adott tevékenységet.
Ez az úgynevezett Karenzzeit, vagyis várakozási (lehűlési) idő.
Franciaországban a közélet átláthatóságáért felelős hatóság, a HATVP ellenőrzi a volt kormánytagok és más, törvényben meghatározott magas rangú közszereplők magánszektorbeli elhelyezkedését. A hivatal elhagyását követő három évben az érintetteknek előzetesen a hatósághoz kell fordulniuk, amely feltételekhez kötheti, vagy összeférhetetlenség esetén meg is tilthatja az új tevékenységet.
Az Egyesült Királyságban a volt minisztereknek két évig előzetes állásfoglalást kell kérniük a miniszteri normák független tanácsadójától minden új állásukról vagy tisztségükről. Fő szabály szerint ugyancsak két évig nem lobbizhatnak a kormánynál, illetve nem vehetnek részt állami szerződések és támogatások megszerzésére irányuló munkában.
Az Egyesült Államokban a magas rangú volt szövetségi tisztviselőket általában egyéves, a legmagasabb rangú vezetőket pedig kétéves korlátozás köti: ezalatt más személy vagy szervezet képviseletében nem próbálhatják befolyásolni korábbi hivatalukat, illetve bizonyos más vezető kormányzati tisztviselőket. Egyes konkrét, általuk korábban kezelt ügyekben ennél hosszabb vagy akár végleges képviseleti tilalom is fennállhat.
A közös pont, hogy a nyugati szabályok jellemzően egy-három éves időtartamra szólnak – a Jámbor András által szorgalmazott tízéves eltiltás ezekhez képest többszörös szigorítást jelentene.
(Borítókép: Pu Kuj-jün, a BYD Szolgáltatásbeszerzési Központ igazgatója bemutat egy elektromos autót Szijjártó Péternek a kínai autóipari vállalat budapesti beszállítói fóruma előõtt 2024. október 15-én. Fotó: Kocsis Zoltán / MTI)
Napi