Már a magyarokkal példálóznak külföldön az energiakrízis miatt: kiszáradnak a folyók, nem lesznek kikötőink, de olyan biztosan nem történik, mint náluk

Kiszáradó folyó, megközelíthetetlen kikötő, efféle problémái jelentkeztek déli szomszédunknak a hőhullám miatt. Egy dolog azonban nem történik: ami Magyarországon – jelentette ki kedden a miniszterelnök. "Semmi kétség afelől, hogy Horvátországnak elegendő villamos energiája lesz” – mondta a Jutarnji list jelentése szerint Andrej Plenković arra a kérdésre válaszolva, hogy a szomszédos országokban az alacsony folyóvízszint miatt kialakult ellátási problémák átterjedhetnek-e Horvátországra.

Aszály Horvátországban: a kép archív, a mostani jelentések szerint a kikötő – az eszéki – jelenleg megközelíthetetlen Fotó: Anadolu via AFP

"Szomszédos országok", ez csak Magyarország lehet. Románia, amely hazánkhoz hasonlóan is atomerőműve leállításáért és az energiahiány réme ellen küzd, nem szomszédos Horvátországgal. Szerbia igen, de nekik vízerőműveikkel akadnak gondjaik a rendkívüli aszály miatt, de ezek nem okoznak olyan komoly problémát, mint amivel Magyarországon és Románia szembesül.

A krškói atomerőművel kapcsolatban azt mondta, hogy ott is stabil a helyzet.

Egyelőre minden ellenőrzés alatt áll, és ebből az irányból sem fenyeget veszély–

hangsúlyozta Plenković.

Ezt a horvátokat is ellátó, közös állami tulajdonű szlovéniai atomerőművet a Száva folyóból szivattyúzott vízzel hűtik. A megfelelő vízszint fenntartását egy duzzasztómű, normál körülmények között pedig a közeli brežicei vízerőmű tározója is segíti, és az erőműnek vannak hűtőtornyai is.

Aszály: a Dunán a horvátok nem látnak javulást

A Száva vízhozama is csökkent, de mint a miniszterelnök mondta, náluk ebből nem származik komoly probléma. Más horvát folyókon azonban kritikus helyzet alakult ki, ha az energiaellátás szempontjából ez nem is jelent veszélyt.

Erről Zoran Đuroković, az állami vízgazdálkodási szervezet, a Hrvatske vode vezérigazgatója az N1 Novo dan című műsorában beszélt, és azt is elárulta: van folyó, amely napokon belül teljesen kiszárad.

Ma is újabb rekordok dőlnek meg: tegnap egyet, ma pedig újabb történelmi minimumot mértünk a Dunán, mínusz 144 centiméteres vízállással. Aggasztó, hogy sem a Dunánál, sem más folyóknál nem látszanak a javulás jelei

– mondta a Jutarnji list beszámolója szerint.

Dráva: legalább kétszáz éve nem történt ilyen

A Dráva vízállása Eszéknél szintén mínusz 189 centiméter, miközben a rekord mínusz 192 centiméter. Az eszéki vízmérce 1827 óta működik, így most már világos, hogy csaknem kétszáz éve nem volt ilyen alacsony a vízállás. A Dráva, a Duna és sajnos Horvátország valamennyi más folyójának vízszintje rendkívül alacsony – figyelmeztetett Đuroković.

Rámutatott, hogy a folyók életet hoznak: lehetővé teszik a vízellátást, utánpótlást biztosítanak a felszín alatti vízkészleteknek, segítik a gazdaság vízfelhasználását a termelésben, támogatják a mezőgazdaságot és a természet fennmaradását, továbbá kulcsfontosságúak a halastavak halállományának életben maradásához is.

„Víz nélkül nincs élet, és mindez éppen a horvátországi vízgazdálkodás 150. évfordulóján történik, amikor arra emlékezünk, hogy Juraj Strossmayer püspök megalapította az első vízgazdálkodási társulást... Jelenleg számos halastóban 30 Celsius-fok feletti a vízhőmérséklet, ami komoly probléma, mert a halak a tavakban nem tudnak a folyókhoz hasonlóan mélyebb, hűvösebb vízrétegekbe húzódni” – mondta.

A szakember elárulta, melyik folyó szárad ki és melyik kikötőt vágta el az aszály

Az ivóvízellátást mindenütt biztosítani tudják, de a probléma megoldásához Đuroković ugyanazt ajánlotta, amit a régióban már sokan hangoztattak: „Több víztározót kell építenünk, és dolgozunk is ezen, hogy ősszel és télen felfogjuk a vizet, amely így később az emberek, valamint a növény- és állatvilág számára is rendelkezésre állhat."

Az Orljava folyó a következő napokban kiszáradhat Požega térségében - árulta el. "Ha lenne egy víztározó a város fölött, alacsony vízállás idején vizet engedhetnénk belőle a folyóba, és biztosíthatnánk az ökológiai minimumot” – mondta Đuroković.

Az eszéki kikötő jelenleg hajóval megközelíthetetlen. Teherforgalom alapján ez Horvátország második legnagyobb belföldi kikötője Vukovár után.

„A károk jelentősek, de ki vagyunk szolgáltatva a természetnek. Rendkívüli aszállyal küzdünk, és sajnos a következő hét napban sem látszik javulás" – kesergett a szakember.

Ha Baranyában nagy mennyiségű eső hullna, ez se volna önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megemelkedjen a Duna vízszintje: ehhez Európában, a folyó felsőbb szakaszain kellene jelentős csapadéknak hullania, majd körülbelül tíz napba telik, mire a vízállás emelkedni kezd – mondta.