Rekord júliusi külföldi eladásai hajtották fel a szegedi gyártósorai beindítására készülő BYD részvényeit Hongkongban, ez hétfői hír. A kínai piacvezető még ennél is nagyobb dobásra készül – a múlt hónapban 22 százallékkal adott el többet, mint egy éve –, és most jöttek ki egy felmérés eredményei, amelyek azt mutatják: a kínai hódítók kíméletlenül kihasználják az európai autógyártók gyengeségeit, és mivel minden fronton versenyképes támadásra képesek, az iráni háború körülményei közt is megtalálták a bevezető utat.

A Bloomberg Intelligence, a nemzetközi hírügynökség elemző központja 4500 német, brit, francia, olasz és spanyol kereskedő körében készítette el hatodik féléves felmérését.

Európai autópiac: Kínából harcedzett gladiátorok érkeznek

Mielőtt rátérnénk, mit találtak Európában, indokolt pillantást vetni a kínai piacra, amelyet óriások uralnak, mint a BYD, a SAIC, a Geely vagy az inkább már külföldön kenyerét kereső Chery. Egy túlfűtött kuktára gondoljunk, amelyből a külföldi piacok felé igyekeznek levezetni a gőzt.

A verseny óriási, a vásárlók éhesek az új csúcstechnikai fejlesztésekre és az olcsó megoldásokra. A versenyképességi gondokkal küszködő európai gyártók piacára eleve gladiátorok érkeznek Kínából, akik egyre csiszoltabbak minden fegyvernemben, azaz autókategóriában.

Egyre kisebb idegenkedést szül a kínai márka

Ezt pedig, amint a felmérésből kiderült, az európai közönség egyre jobban díjazza, a helyi gyártók rovására.

Novemberben még a válaszadók 32 százalékának nem volt kifogása a kínai márkákkal szemben. Fél év alatt aztán ez 38 százalékra növekedett.

Közben kitört az iráni háború, azt az általános várakozást keltve, hogy az üzemanyagok drágulása és az ellátási aggodalmak az akkus járművek (BEV) felé terelik az európai vásárlókat. 

Inkább a hibridek felé mozdult Európa, és ez még jobb terep a kínaiak számára

Nem egészen ez történt: nőtt az igény, csakhogy egy másik szegmens még szebben teljesít, és pont az, amelyik a legkiválóbb a kínaiaknak. Amit a felmérés feltárt, annak az amerikai  Tesla sem örülhet. 

• A válaszadók 26 százaléka válaszolta, hogy az iráni konfliktus hatásai egyáltalán nem befolyásolta a választását.
•  Ugyanennyien mondták, most már inkább hibrid járművet (HEV), vagy töltésre is alkalmas plug-in hibridet (PHEV) vennének, 
• és csak 23 százalék szavazott a tisztán elektromos BEV-ekre, amilyeneket például a Tesla is gyárt.

 Különösen az olaszok, franciák és a spanyolok hajlanak hibrid autót venni tisztán elektromos helyett, a németek nyitottabbak a BEV-ek iránt. 

Európa gyengesége a kínaiak ereje

Az okok hasonlóak, mint korábban.

Túl kevés a töltőállomás Európában a BEV-ek számára ahhoz, hogy legyőzze a vezetők aggodalmait az egy töltéssel elérhető hatótávolság és a töltés lassúsága miatt. 

A JATO Dynamics adatai szerint az idén Európában regisztrált BEV-ek majdnem fele nem tud 500 kilométernél többet megtenni egy töltéssel. A töltők száma a 2024-es 1 millióról 1,3 millióra nőtt – csakhogy havonta 250 ezer BEV lép a piacra. 

Egyébként a PHEV-ek piacán csak 41 százaléknak, a BEV-ekén pedig még kevesebb vásárlónak, 45 százaléknak van kifogása a kínai márkákkal szemben. Emiatt jogos az aggodalom, hogy a Volkswagen, a Renault vagy a Stellantis ilyen versenytársak mellett túlkapacitási problémákba fut (azaz dolgozókat kell elbocsátani, ami már történik is a szemünk előtt).

Az Európai Unió gyenge pontja – emelik ki az elemzők –, hogy a BYD, a Chery és a többi kínai gyártó számára alacsonyabb vámok mellett engedi be a hibrid autókat, mint a BEV-eket. 

Az utóbbiakra kirótt vámok ellenére a kínaiak már 11,4 százalékra emelték európai piaci részesedésüket – a teljes autópiacon a 2024-es 2,8-ról 8,7-re az első félévben –, a hibridek piacán azonban már nem kevesebb, mint 27 százalék a porciójuk.