TechtudSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 04. 4 percnyi olvasás
A nyugvó napkorong a Nyugat-Dunántúlon lesz a legnagyobb kitakarásban.
Részleges napfogyatkozásban gyönyörködhetünk a jövő héten szerdán alkonyatkor, ami a Nyugat-Dunántúl osztrák határhoz közeli zónájában lesz a leglátványosabb, itt ugyanis a Hold a lenyugvó Nap korongjának a 86 százalékát fogja eltakarni.
A részleges napfogyatkozás – ami Spanyolország egyes területein teljes fogyatkozásként fog látszani – , Magyarországon a napnyugta előtti fél-háromnegyed órában lesz megfigyelhető.
Mivel a fogyatkozás idején a Nap már alacsonyan áll majd a horizont felett, a rendkívüli csillagászati jelenséget csak sík területen, takarásmentes környezetben láthatjuk jól, ahol a kilátást nem zavarják sem magas fák és házak, sem pedig hegyek vagy dombok.
A részleges napfogyatkozást a kiterjedt sík területekkel rendelkező Alföldről lehet majd a legzavartalanabbul megfigyelni, de szintén jó észlelőhely lehet például a Balaton déli partszakasza, továbbá a Velencei-tó keleti partvidéke is.
A fővárosban Budáról a budai hegyek takarása miatt csak rövidebb ideig lesz látható a jelenség, ezzel szemben a pesti Duna-part egyes szakaszai jó kilátást kínálnak kelet felé -írják a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) honlapján.
Az ország egyes pontjairól más és más kitakarásban láthatjuk majd a részleges fogyatkozást,
így például a napnyugta pillanatában az ország keleti részében még csak 40 százalék, ezzel szemben a nyugati régióban már 80 százalék feletti lesz a napkorong fedettsége.
Nyíregyházán 19:21:06 -kor kezdődik el a részleges fogyatkozás, a napnyugta pedig 19:49:17 -kor következik be ugyanitt. Budapesten 19:22:33 -kor veszi kezdetét a jelenség, a napnyugta időpontja 20:08:16, azaz csaknem háromnegyed óráig lesz látható a fővárosból a látványos csillagászati jelenség.
Az ország nyugati sávjában fekvő Sopronban a részleges fogyatkozás 19:22:51 kezdődik el és 20:09:30 -kor a napnyugtával fejeződik be.
A fővárosban a napkorong napnyugtakori maximális fedettsége 70 százalék, Sopronban pedig 86 százalék lesz – írja a Magyar Csillagászati Egyesület.
A megfelelő rálátást biztosító helyszínen kívül természetesen kedvező időjárási feltételekre, a kora esti derült égbolt is szükséges lesz a ritka égi látványosság megfigyeléséhez.
A napfogyatkozás megfigyelésénél az a legfontosabb szabály, hogy megfelelően biztonságos szűrő nélkül szabad szemmel soha ne nézzünk a Napba, mert a rendkívül erős fénytől súlyos, maradandó szemkárosodást szenvedhetünk el, és a fogyatkozó Napba nézés akár vakságot is okozhat.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a kormozott üveg vagy a túlexponált film nem számít biztonságos védőeszköznek,
viszont az ívhegesztéshez használt 14-es erősségű hegesztőüveg már megfelelő védelmet nyújt, ennek használata biztonságos. Szintén nagyon fontos, hogy látcsővel, vagy kisebb-nagyobb csillagászati távcsővel még véletlenül se jusson eszünkbe napszűrő nélkül a Napba nézni!
Mivel ezek az optikai eszközök összegyűjtik és fókuszálják a fényt, ha a binokulárt vagy a távcsövet védőszűrő nélkül fordítjuk a Nap felé, a rendkívül erősen fókuszált fény a másodperc tört része alatt kiégeti a retinát és helyrehozhatatlan vakságot okoz.
A biztonsági szabványoknak megfelelő napszűrőket legcélszerűbb a csillagászati távcsöveket forgalmazó szaküzletekből beszerezni,
mivel ezek mind ellenőrzött minőségű eszközök. A bizonytalan forrású és ellenőrizhetetlen hátterű internetes webshopok által kínált napszűrők biztonságosságára nincs semmilyen garancia, ezért sokkal jobb megoldás, ha a napfogyatkozás megfigyelésére szaküzletből szerzünk be egy-egy ilyen eszközt.
Az augusztus 12-i napfogyatkozás az idei év harmadik fogyatkozási jelensége a világon, ami részleges napfogyatkozásként Magyarországról is látható lesz.
A napfogyatkozás olyan csillagászati jelenség, amikor a Hold a megfigyelő számára részben vagy teljes egészében eltakarja a Napot. Napfogyatkozás csak akkor jöhet létre, ha a Hold pontosan a Föld és a Nap között áll, azaz kizárólag újholdkor.
Mivel azonban a Hold pályája valamivel több mint 5 fokos szöget zár be az ekliptikával, a Hold ezért általában a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett vagy alatt van.
Így nem minden újholdkor következik be napfogyatkozás,
hanem csak akkor, ha újholdkor a Hold éppen a Föld körüli pálya leszálló vagy felszálló csomópontjában áll. Mivel a Hold és Nap látszólagos átmérője azonos, ezért következhet be az, hogy a központi csillagunknál sokkal kisebb Hold bizonyos esetekben képes teljesen eltakarni a Napot.
A Hold látszólagos átmérője azonban van amikor nagyobb, vagy éppen kisebb a Nap látszólagos átmérőjénél. Ennek az az oka, hogy a Hold nem tökéletes kör, hanem kissé elnyújtott elliptikus alakú pályán kering a Föld körül, ezért van amikor közelebb, és van amikor távolabb kerül a Földtől az átlagos távolságánál.
A Hold Földtől mért átlagtávolsága 384 402 kilométer. Amikor a Hold a legmesszebbre távolodik el a Földtől, az apogeum idején 405 696 kilométerre nő meg a távolsága, amikor pedig a legközelebb kerül a bolygónkhoz, vagyis perigeumkor 356 500 kilométerre csökken le a Föld-Hold távolság. Perigeumkor a Hold látszólagos átmérője is kissé megnő, apogeumkor pedig valamelyest lecsökken. Erre vezethető vissza, hogy bizonyos esetekben a Hold látszólagos átmérője meghaladja a Nap látszólagos átmérőjét, vagy pedig kisebb lesz annál.
Ha nem a teljes holdárnyék vetődik a Földre, hanem csak az úgynevezett félárnyék, akkor beszélünk részleges napfogyatkozásról. Ilyenkor a Hold a Föld egyetlen pontjáról nézve sem takarja el teljesen a Napot.
Ha viszont a Hold teljes árnyéka vetül a Földre, a Föld bizonyos pontjain a holdkorong teljesen eltakarhatja a Napot, és ekkor jön létre a teljes napfogyatkozás.
Mivel a totalitás egy viszonylag keskeny sávot érint, ezért a legtöbb megfigyelési pontról még ilyenkor is csak különböző fedettségű részleges fogyatkozást láthatunk, pontosan úgy, ahogyan az augusztus 12-i fogyatkozási eseménynél.
Amikor az apogeum egybeesik azzal, hogy az újhold a pályája felszálló vagy leszálló csomópontjában áll éppen - mivel a Hold látszólagos átmérője ilyenkor kisebb mint a Napé -, még teljes fogyatkozás esetén is a napkorong pereme kilátszik a Hold takarásából. Ezt a jelenséget nevezik gyűrűs napfogyatkozásnak.
Augusztus 12 -én a totalitás sávja a Jeges-tengert, Grönland keleti szegélyét és legnagyobb részt az Atlanti-óceán egy keskeny sávját fogja érinteni. Az európai kontinensen Portugália és Spanyolország északi részén, illetve a Baleári-szigeteken lesz csak a teljes napfogyatkozás látható. A magyarországi fogyatkozási eseményt több obeszervatóriumban is figyelemmel kísérhetik az érdekldők, így például a Svábhegyi Csillagvizsgálóban, vagy a Polaris Csillagvizsgálóban is.
2026. augusztus 12-én szerdán:
Napi