Egy 482 oldalas dokumentumot adott át a közpénzből működő Magyar Távirati Iroda (MTI) néhány munkatársa a megújuló közmédia júliusban kinevezett vezetőinek. A magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők több mint 10 éven át gyűjtötték az állami hírhamisítás és manipuláció bizonyítékait: 2015-ös az első dokumentum és az idei választás előtti napról való az utolsó. A publikálással egy időben a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el.

Az MTA közleménye szerint a munkáját végző újságírók újra és újra leadták a tudósításukat a valóságról, hogy végül híreik a fiókban maradjanak, vagy cenzorok csonkítsák meg azokat. Mivel a gyűjtőmunkát a külpolitikai témákon dolgozók végezték, ez a fájdalmasan bőséges leltár csupán a jéghegy csúcsa. 

A rendelkezésre álló iratok alapján ezen hírekkel szemben szakmai kifogás nem merült fel, csupán azok tartalma nem illeszkedett a kormány propaganda narratívájába.

A dokumentált eseteket a PRO DOMO munkacsoport több kategóriára osztotta, többek között:

• elhallgatott vagy parancsra készített hírek,
• kidobott hírek,
• manipulált anyagok,
• cenzúrázott és hamis hírek.

„A hiteles, pontos, kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás a magyar médiaszabályozás, a Közszolgálati Kódex, valamint az európai médiaszabadságot védő szabályozás alapvető követelménye. A közmédia új vezetése az átvilágítás részeként az átláthatóság erősítése, a közbizalom helyreállítása érdekében azért tárja fel a dokumentumokat, hogy a propagandisztikus gyakorlat a jövőben ne ismétlődhessen meg” – írták.

Elhallgatás, tartalmi módosítás, átírás

A közlemény szerint az MTI a magyar nyilvánosság egyik legfontosabb hírforrása: híreit nemcsak a közmédia, hanem számos hazai és nemzetközi médiaszolgáltató is felhasználja, ezért működésének hitelessége kiemelt jelentőségű a demokratikus tájékoztatás szempontjából. A közszolgálati hírszolgáltatás megújításának alapfeltétele a korábbi működés feltárása és átlátható értékelése. A most nyilvánosságra hozott dokumentumok ezt a folyamatot kívánják szolgálni, amelynek célja egy hitelességre, szakmai autonómiára, sokoldalúságra és közszolgálati felelősségre épülő hírszolgáltatás kialakítása.

A dokumentumok alapján számos közéleti, gazdasági és külpolitikai ügyben politikai megfontolások is szerepet játszottak a szerkesztői döntésekben. A közlemény ezekből az esetekből mutat be válogatást, szemléltetve a feltárt gyakorlatot.

A közmédia hangsúlyozza, hogy a nyilvánosságra hozott anyagok a rendelkezésre álló dokumentumok reprezentatív részét képezik. A teljes iratanyag feldolgozása továbbra is zajlik, ennek során figyelembe veszik a jogi szempontokat, valamint az érintettek és az esetleges áldozatok védelmét is.

A dokumentumok egy része olyan eseteket is érint, amelyeket korábban, 2022-ben Wirth Zsuzsanna, a Direkt36 újságírója már bemutatott oknyomozó cikksorozatában. A mostani válogatás ugyanakkor elsősorban az azóta keletkezett anyagokra épül. A közlés előtt a dokumentumok hitelességét ellenőrizték, a szereplő nevek kitakarásáról pedig a felelősségi szintek mérlegelésével döntöttek.