A Duna történelmi mélységbe süllyedt vízszintje miatt rendkívüli helyzet alakult ki a Vajdaságban. A rekordalacsony vízállás már a Duna–Tisza–Duna-csatornarendszer működését is veszélyezteti, amely meghatározó szerepet tölt be a térség vízellátásában, az öntözésben és a mezőgazdaságban. A tartományi vezetés sürgősségi intézkedésekről döntött, hogy elkerülje a rendszer kiszáradását – írja a vajdasági Szabad Magyar Szó.

A rekordalacsony vízállás miatt szivattyúállomásokat állítottak le a Vajdaságban

Dragan Glamoćić mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter közölte, hogy a vízgazdálkodás az elmúlt több mint száz év egyik legsúlyosabb hidrológiai kihívásával néz szembe. A Duna vízszintje Bezdánnál már az ott működő szivattyúállomás eredeti tervezési szintje alá csökkent, ezért azonnali beavatkozás vált szükségessé.

A Gombosnál található szivattyúállomás továbbra is működik, így egyelőre ellátja Dél-Bácskát, ugyanakkor mindössze mintegy 20 centiméteres vízszinttartalékkal rendelkezik. Ha a Duna tovább apad, annak működése is veszélybe kerülhet.

A kialakult helyzet kezelésére a vajdasági tartományi kormány 270 millió dinárt különített el. Az összeget sürgősségi vízgazdálkodási beavatkozásokra fordítják annak érdekében, hogy fenntartsák a csatornarendszer működését és biztosítsák a mezőgazdasági területek vízellátását.

A Duna–Tisza–Duna-csatorna Bajánál indul, majd 

• Bezdánon, 
• Zomboron, 
• Sztapáron, 
• Verbászon 
• és Szenttamáson 

keresztül halad. Bácsföldvár előtt két ágra válik, végül Óbecsénél éri el a Tiszát. A csatornarendszer építése 1793-ban kezdődött, az utolsó zsilipeket pedig 1899-ben adták át. Az évszázadok alatt a Vajdaság egyik legfontosabb vízgazdálkodási létesítményévé vált, amelynek működése meghatározó a térség mezőgazdasága és vízellátása szempontjából.