GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 04. 2 percnyi olvasás
Az összekapcsolt villamosenergia-hálózat állja a sarat.
Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy szorosan figyelemmel kíséri és folyamatosan ellenőrzi az aszály Dunára gyakorolt hatásait. A szélsőséges viszonyok ellenére Brüsszel egyelőre nem lát fennakadásokat a villamosenergia-ellátásban, bár a cernavodai és paksi atomerőművek teljesítményét erősen korlátozni kellett.
Ahogy a Világgazdaság arról már korábban beszámolt a Bizottság készen áll arra, hogy szükség esetén összehívja a Villamosenergia-koordinációs Csoport rendkívüli ülését.
„Egyelőre nem azonosítottunk ellátásbiztonsági problémát. Az erőművek már működésbe léptették a vészhelyzeti rendszereiket, emellett pedig lehetőség van a villamos energia értékesítésére és cseréjére is a tagállamok között” – mondta sajtótájékoztatóján Anna-Kaisa Itkonen, a Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője.
A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a Duna vízállása az aszályos időjárási viszonyok miatt rekordalacsony szintre csökkent, aminek következtében a folyó vizét hűtésre használó atomerőművek működése veszélybe került. Ennek ellenére Itkonen szerint nem kell ellátásbiztonsági problémáktól tartani.
Jól működő mechanizmusok és regionális szolidaritási együttműködések állnak rendelkezésünkre, ezek pedig azonnal működésbe lépnek, amint olyan helyzet alakul ki, amely ezt indokolja
− közölte a bizottsági szóvivő.
Az európai országok villamosenergia-rendszerei határkeresztező vezetékeken keresztül kapcsolódnak egymáshoz, így termeléskiesés esetén a tagállamok importtal is stabilizálhatják az ellátást.
Magyarország és Románia a kieső atomerőművi kapacitásokat elsősorban importtal igyekszik pótolni, valamint mindkét országban kidolgoztak egy vészhelyzeti mechanizmust, amely akkor lépne életbe, ha az önkéntes fogyasztáscsökkenés nem garantálná a villamosenergia-hálózat stabilitását.
A cikk írásának időpontjában a Paksi Atomerőmű aktuális üzemadatai szerint a négy blokkból csupán egy üzemel, amelynek aktuális teljesítménye 225 megawatt, míg a létesítmény névleges összteljesítménye 2000 megawatt.
Magyarországra jellemzően Szlovákia felől érkezik nagy mennyiségű villamos energia a német és a cseh erőművekből, de az elmúlt időszakban felfutott az Ukrajna és Ausztria felőli behozatal is.
Mindeközben a Nuclearelectrica egy héttel korábban jelezte, hogy leállította a cernavodai atomerőmű 1-es blokkját, amelyet leválasztottak az országos villamosenergia-hálózatról.
A reaktor kiesésével mintegy 700 megawattnyi, folyamatosan termelő alaperőművi kapacitás tűnt el a román villamosenergia-rendszerből.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Románia energiaellátásában kulcsszerepet játszó Vaskapu I. és Vaskapu II. vízerőművek teljesítménye szintén visszaesett.
A Nuclearelectrica hétfőn közöte, hogy a Moldovai Köztársaságban működő Energocom közvetítésével Ukrajnából importál villamos energiát, hogy fedezze a cernavodai atomerőmű részleges leállítása következtében kialakult hiányt.
A román kormány pedig országos készültséget rendelt el, a hatóságok pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy a biztosítsák a cernavodai atomerőmű hűtéséhez szükséges vízmennyiséget.
Napi