GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 04. 4 percnyi olvasás
Másutt is vannak hasonló bajok, de van, ahol sikerült kifogni az összeset.
Másutt Európában is olvashatunk felhívásokat az energiafogyasztás mérséklésére, a legizgatottabbak azonban a Duna-menti országok, amelyeknek erőművi termelését roggyantja meg a hőség. A lakosság egyelőre izgul, a vállalatoktól máris önmérsékletet várnak az energiafogyasztásban, egy friss romániai hír pedig rámutat: már el is érték őket a károk. Meddig gyűrűzik a probléma – konkrétan ebben az esetben talán Magyarországig is –, az nagyban függ az időjárástól, de biztosan lesznek hosszú távú gazdasági hatásai is. Hol, milyen bajokat okoz a hőség: ezt általában sem árt rendbe tenni, mert van egy kis zűrzavar a sajtóban. A tennivalók márpedig ettől függnek.
A vállalatot, amelyről a hír szól, Magyarországon szélesebb körben
Szakmai körökben mindenütt a hazai bútoriparban, a faanyag-kereskedelemben, a belsőépítészetben és az építőiparban. A lakosság körében csakis azért nem közismert, mivel a termékeivel többnyire bútorok, munkalapok, laminált padlók és építőelemek alapanyagaként találkoznak.
Az Adevarul esti híre: "A Kronospan, Románia egyik legnagyobb villamosenergia-fogyasztója hétfőn bejelentette, hogy termelési sorai egy részének fokozatos leállításával akár 50 százalékkal csökkenti energiafogyasztását. A döntést a nyomás alatt álló nemzeti villamosenergia-rendszer támogatására elfogadott intézkedések részeként hozták meg."
A Magyarországon is jól ismert atomerőművi problémáról szól: mindkét ország küzd, hogy minél tovább legalább részben működésben tarthassa atomerőművét, amelyeknek hűátővize vészesen megcsappant a Duna apadása miatt. Az ipari fogyasztókat ezért mindkét országban önmérsékletre kérték, és adminisztratív korlátozásokra is sor kerülhet.
Az osztrák Kaindl család ellenőrzése alatt álló román termelő az első nagyvállalati fecske, amelyet már meglegyintett a helyzet.
Közleményükben hangsúlyozzák: a termelésmérséklés fokozatos lesz, az országos energiahelyzettől függően, és szállításaikat nem befolyásolja. Vagyis úgy gondolják, elegendő a raktárkészlet, ha kevesebb terméket állítanak is elő, netán más gyártóhelyről pótolhatják a hiányt. Ezekből összesen 40 van nekik, láttuk, Magyarországon is – amely ugyanazokkal az energiaproblémákkal küzd épp, mint Románia.
Egyelőre egy vállalatról van szó, igaz, hogy ennek nem kisebb az árbevétele, mint 2025-ös adatok szerint 441 millió euró (160 milliárd forint). Már ebből az egy esetből kiolvasható, hogy az aszálynak a közismert agrárkárokon felül az általa okozott helyi energiaválságon keresztül is lesznek gazdasági hatásai. Nyilván azzal arányosan, meddig tart a hőség hatásai okozta energiahiány.
Paks leállása után a magyar gyárak kerültek célkeresztbe: a forintot is magával ránthatja az energiaválság
A kieső hazai áramtermelés jelentősen megdobhatja az energiaimportot, miközben az ipari korlátozások az exportot is visszavethetik. Egy rövid válság vesztesége még behozható, tartós leállás és az energiatermelés átszervezése miatt esetén azonban már a nagyvállalatok magyarországi jelenléte és a forint stabilitása is veszélybe kerülhet.
Nyilvánvaló, ha a nagy foglalkoztatóknak problémái keletkeznek, akkor ez kormányzati feladatokat is jelent, azon felül, hogy a korlátozások akár a háztartásokhoz is eljuthatnak. a tisztán látáshoz azonban el kell oszlatni néhány félreértést.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter hétfőn közölte, hogy a Dacia mioveni, illetve a Ford craiovai gyárában leállt a termelés.
Az egyik intézkedés, amelyet egyes vállalatok már bevezettek, a karbantartási és javítási munkák elvégzése. Két nagyvállalat és jelentős energiafogyasztó, a Dacia és a Ford, mától augusztus 19-ig leállította a termelést, ami mintegy 200 megawattnyi megtakarítást jelent
– idézte a Romania Insider.
Ez enyhíti Románia energiaválságát, csakhogy nem ezért történik: előre tervezett karbaantartásról van szó, ami épp jókor jön.
Július közepi hír a német Thyssenkruppról: „Az alapanyag-ellátás kisebb mértékű korlátozottsága miatt elővigyázatosságból valamelyest csökkentettük a nagyolvasztók termelését” – közölte Németország legnagyobb acélgyártójának szóvivője.
„Az alacsony vízállás miatt felfüggesztettük saját tolóhajóink működését.” Jelenleg elővigyázatosságból külső vállalkozóktól bérelt hajókat használnak. Ezek kisebb merülésüknek köszönhetően a jelenlegi vízállás mellett is közlekedhetnek. A vevők ellátása egyelőre nincs veszélyben – jövendölték ők is a Kronospanhoz hasonlóan.
Itt már magából a hírből látjuk, hogy nem energiaproblémáról van szó, mint a magyarok és a románok esetében. Hanem szállításiról, amelynek ugyanaz a gyökere: a hőség és az aszály. Sajnos nem mondhatjuk, hogy ezzel nekünk akkor nem kell foglalkozni, ugyanis az energiakrízis tetejébe a szállítási probléma is megjelent minálunk is.
Ezt tekintsük meg reverzben is. Olvashattuk, hűtővízhiány miatt Franciaországban is leállítottak néhány atomreaktort. Náluk azonban több mint 50 atomreaktor működik, és a többi áramtermelő kapacitás és a nemzetközi hálózat a számukra merőben más helyzetet teremt. Olyan közvetlen energiahiány, mint nálunk, náluk nem lépett fel.
A dupla hőségpofont Magyarország és Románia kapta. Ha ez könnyebbség: Románia lakói mindezt az egy éve folyó megsziorítások tetejébe kapták: a harmadik pofon a 10 százalék feletti infláció, amihez új adalék, hogy a keddi adatközlés szerint 12,7 százalékra gyorsult az éves ipari termelői infláció Romániában júniusban. Erre települnek az energiabajok még újabb érkező költségei.
A magyar és román energiakrízis kezelése nem csak válságkezelést, hosszú távú megoldást igényel.
Aki azt mondja, meglepte a hőség, legfeljebb megmosolyogjuk: miután azonban sorban merülnek fel az előreláthatóvá tárgyiasult bajok, a mosoly eltűnik. Hasonlóképp cselekvést igényel az energiapofon párja, a hőség okozta és bizonnyal visszatérő szállítási-logisztika probléma nyugaton és keleten is Európában.
Ezt a kihívást külön elemeztük:
Itt az új riadalom, ebből most rosszul jöhet ki Magyarország: háborúk után az aszály is átrendezi a szállítást
Akkora fennakadásokat okoz a folyók apadása Európában a szállításban, hogy ettől már nem lehet eltekinteni: ami évtizedekig működött Európában, már nem fog. Az aszály, mint átrendező elv – ez már nem biztos, hogy olyan jól be fog jönni a magyaroknak, mint az elmúlt évek azon eseményei, amelyek üzletet irányítottak át hozzánk.
Napi