– Szinte biztosnak mondható most már, hogy Alekszandar Vucsics miniszterelnök-jelöltként fog indulni, és a kormányfői tisztségre pályázik – fogalmazott lapunknak Nikowitz-Holló Márton, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Annak kapcsán, hogy a friss felmérések szerint az úgynevezett hallgatói, azaz diáklista, amelyet még hivatalosan be sem jelentettek, már 40 százalékos támogatottságot tud magáé­nak, a kutató megjegyezte, hogy az elmúlt időszak közvélemény-kutatási eredményei eléggé ellentmondó képet mutatnak, ugyanis volt olyan, ami egyértelműen a Vucsicsék elsőségét hozta, de olyan is, ami egy kicsit szűkebb különbséggel, de a hallgatói mozgalmat hozta az első helyre. 

– Az elemzők inkább tartják azt a lehetőséget, hogy Vucsicsék elsősége még mindig valószínűbb, de azért ezekből a közvélemény-kutatási eredményekből egyértelmű képet nem kapunk. Készpénznek venni valószínűleg nem lehet őket, ennél árnyaltabb lehet a kép a választások napján – tette hozzá Niko­witz-Holló Márton.

Mint kifejtette, emlékezetes, hogy a szerbiai tüntetéshullám, amelynek az élére állt az egyetemi hallgatóság, az újvidéki tragédiát követően robbant ki. Az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője 2024. november 1-jén szakadt le, 16 ember halálát okozva. 

– Ezt követően kezdődtek a tüntetések először felelősöket keresve, később pedig gyakorlatilag ennek a tüntetéshullámnak az élére állt az egyetemi hallgatóság, amelynek a fő célja már Vucsics, illetve a Szerb Haladó Párt elmozdítása, leváltása, a korrupcióval szembeni fellépés és a szervezett bűnözés elleni harc is lett. Mondhatjuk, hogy ez a tüntetéshullám idővel alakult, és az eredeti okon most már jócskán túlmutat, gyakorlatilag egy politikai mozgalommá is szerveződött – fogalmazott a szakértő. 

– Kifejezetten oda is figyelnek, hogy lehetőség szerint egyelőre névtelenül szerepeljenek, ne legyenek megnevezhető vezetők, mert attól tartanak, hogy ők esetleg személyes támadásoknak lennének kitéve a kormányzat részéről – tette hozzá.

Alekszandar Vucsics a napokban egy, a szerb külpolitikára vonatkozó kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy mindenki gyengébb Szerbiát szeretne látni, gyenge vezetőket és kevésbé független országot. Ezzel kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy alapvetően a szerb külpolitikát egy erőteljes kettősség határozza meg. 

– fejtette ki Nikowitz-Holló Márton. 

Mint mondta, itt a kérdés brüsszeli szempontból az, hogy mi a jobb. Egy erőskezű Vucsics, aki stabilitást biztosít mind Szerbiában, mind a Nyugat-Balkánon, és egyébként is megbízható tárgyalópartner, vagy adott esetben egy – egyelőre – nem konkrétan behatárolható mozgalom mint alternatíva hatalomra kerülése, amelynek a valós identitását vagy hovatartozását egyelőre nehéz behatárolni.

– Itt fontos megemlíteni azt, hogy nyugati nézőpontból sokszor úgy tekintenek erre a hallgatói mozgalomra, mint egy egyértelműen nyugatos és uniópárti formációra, de azért ez a valóságban nem teljesen igaz. Ez a mozgalom elég sok különböző csoportból tevődik össze, és például Koszovó kérdésében sok tekintetben még szinte radikálisabb álláspontot képviselnek, mint a jelenlegi szerb kormányzat. Egyértelműen kijelentették több tüntetésen is azt, hogy Koszovót Szerbia részének tekintik, és nem fogják elengedni – részletezte a szakértő. Hozzátette, hogy az európai uniós integráció kapcsán fontos megjegyezni, hogy Szerbia addig nem tud érdemben előrelépni az uniós csatlakozásban, ameddig valamilyen megoldást nem találnak a Koszovóval való viszony rendezésére, már pedig jelen pillanatban túl sok esély nem mutatkozik. 

– tette hozzá.

Kovács Elvira, a szerbiai képviselőház alelnöke, a VMSZ elnökségi tagja Szerbia uniós integrációja kapcsán arról is beszélt lapunknak, hogy csatlakozási tárgyalások előrehaladásában az egyik legnagyobb probléma Belgrád számára az ország hozzáállása az orosz–ukrán háborúhoz. 

– Huszonhét tagállam jóváhagyására van szükség és elsősorban a balti, de más tagállamok is elég szkeptikusan tekintenek Szerbiára, amíg nem vezet be szankciókat Oroszország ellen, miközben erre nem lenne köteles. Úgyhogy egyértelmű, hogy ez egy politikai döntés – fogalmazott a politikus. Hozzátette, a jogállamiságra hivatkozva is akadályozzák a tagállamok a tárgyalások előrehaladását, így olyan kéréseket is teljesítenie kell az országnak, amelyek egyébként nem nélkülözhetetlenek valamely csatlakozási tárgyalási fejezetcsoport (klaszter) megnyitásához.

A közelgő szerbiai választásokról Kovács Elvira elmondta, a VMSZ-nek az a fontos, hogy megmaradjon a magyar képviselet a belgrádi parlamentben. 

– mondta. 

A tavaszi magyarországi választások eredményét, és az új magyar kormányt érintve a vajdasági politikus megjegyezte, jelenleg a bizalomépítés van folyamatban. – A választások óta Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke találkozott Magyar Péterrel, a házelnök (és azóta átmeneti államfő) Forsthoffer Ágnes első külföldi útja pedig Szerbiába vezetett egy női konferencia alkalmával, ahol jómagam is alelnöki tisztségemben ott voltam – sorolta Kovács Elvira. 

– Lassan megismernek bennünket, átvilágítják a helyzetet, mi pedig mindig jó, korrekt viszonyt építettünk ki a magyar kormánnyal, ugyanis mi vagyunk az egyetlen magyar parlamenti párt Szerbiában, a Vajdaságban. Mindez, a bizalomépítés persze időigényes, úgyhogy a jövő kérdése, hogy milyen kapcsolatunk lesz – fogalmazott. 

Borítókép: Alekszandar Vucsics (Fotó: AFP)