Bár az elmúlt napokban két szakpolitikus is figyelmeztette a miniszterelnököt: nagyot téved, amikor azt állítja, hogy a Fidesz-kormányzat idején a lakossági fogyasztók álltak az áramlekapcsolási vészterv legelején; Magyar Péter nem hallgatott se Szalai Piroskára, se Hortay Olivérre, csak mondta, mondta a magáét. Miszerint az országló Tisza-kabinet hervadhatatlan érdeme, hogy megváltoztatta az eddigi lekapcsolási tervet.  

– Mi az emberek biztonságos ellátását tettük az állam legfontosabb feladatának – szavalta a kétségbeejtő ember még hétfőn délelőtt, a frakcióvezetői csúcson is.  – A volt kormánypárt utóvédharcosai azért kiabálnak és hazudnak, mert ezt a logikát nem értik és fel sem tudják fogni.

Természetesen orbitális hazugsággal állunk szemben. Eddig is a lakossági fogyasztók álltak az áramkorlátozási sorrend legvégén, ahogyan a világon mindenütt. Sőt, Magyarországon már a kádári időkben megváltoztatták a Rákosi-korszaknak azt a gyakorlatát, hogy vészhelyzetben legelőször a lakosságot éri a korlátozás, s így a nehézipari nagyüzemek továbbra is zavartalanul működhessenek. Nem az orbáni időszak óta, de már az ötvenes esztendők végétől kezdve a lakossági fogyasztók a legvédettebbek, ők lennének a legutolsók, akiket lekapcsolnának. (Veszélyhelyzet esetén elsőként az ipari nagyfogyasztókat kötelezik a fogyasztás csökkentésére, utána a kereskedelmi egységeket, nagyobb irodaházak stb. De a harmadik lépcső is csak úgynevezett rotációs kikapcsolás, ami nem jár teljes sötétséggel – háromórás időtartamra, felváltva kapcsolják le a térségeket, adott esetben a közvilágítást korlátozzák.) 

Teljes sötétség csak az elvakult Tisza-hívőknél fordulhat elő.