BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 04. 2 percnyi olvasás
A jó állapotú katonai járművet a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat segített kiemelni.
Egy második világháborús katonai motorkerékpár szállításában segítettek a kutató-mentők. A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat közlése szerint vasárnap, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum azzal kereste meg a csapatot,
hogy a Batthyány térnél előkerült egy második világháborús motor, amelyet a Duna és az iszap szinte tökéletesen megőrzött.
Mint írták, a Honvédelmi Minisztérium a katonai járgány szállításához kért segítséget.
„Olyan hajóra volt szükség, amely a sekély vízben is biztonságosan meg tudja közelíteni a partot. Mivel a jármű viszonylag nehéz volt, elengedhetetlen volt, hogy a hajó orra egészen a vízszintig le nyíljon, megkönnyítve ezzel a berakodást. A motort végül sikerült beemelni a hajóba, majd átszállították egy olyan helyszínre, ahol már biztonságosan fel tudták tenni egy kisteherautóra ” – jelezték, hozzátéve:
bízunk benne, hogy a lelet – különösen az oldaldoboza – sok értékes információt és titkot rejt majd a szakemberek számára.
Az extrém alacsony vízállás miatt az elmúlt hetekben több álló- és folyóvizünk medréből régi, fel nem robbant bombák kerültek elő. Százhalombattán például egy hónap alatt nem kevesebb, mint 27 robbanótestet találtak a Dunában és a parton. Júliusban Budapesten, a Margit híd középső pillérénél is felszínre került egy feltételezett robbanótest, ami miatt lezárásokra is szükség volt. Az előző hónap végén egy másik Duna-szakaszon is bombák kerültek elő: a helyiek által csak Homokszigetként emlegetett Gödi sziget északi részén, a kiszáradt mederben összesen öt kézigránát tűnt fel.
Noha a protokoll szerint a robbanótesteket el kell szállítani, és az erre kijelölt területen, a föld alatt irányítottan robbantják fel azokat, a fent említett esetek között akadt olyan, amikor a tűzszerészek a helyszínen robbantottak.
Ennek oka, hogy a Gödi sziget említett része akár egy kilométeres távolságra eshet a lakott területektől, ezért dönthettek a helyszíni detonáció mellett.
Horváth József a lapunknak arról beszélt, a második világháborús emlékek mellett bőven kerülnek elő az 1956-os forradalom és szabadságharcból származó, besült robbanószerek is. Utóbbiak között értelemszerűen inkább kisebb lövegek találhatók, hiszen nagy, több mázsás vagy tonnás bombákat csak a világháborúban dobtak le.
A Duna alacsony vízállása sok civilt csalt a kiszáradt területekre, ám ez korántsem veszélytelen.
A százhalombattai eset kapcsán bejárta a sajtót, hogy egy járókelő gránátot vett ki a vízből, lefotózta azt, és csak azután értesítette a polgárőröket.
A tábornok szerint mindez korántsem veszélytelen, hiszen attól még, hogy ezek a régi bombák több évtizedet töltöttek a víz alatt vagy az iszapban, ugyanúgy felrobbanhatnak és történtek is ilyen esetek az elmúlt esztendőkben. Szavai szerint akár még egy gépkarabély töltény is képes csonkolásos sérüléseket okozni. „Az előfordulhat, hogy a gyújtószerkezet annyira berozsdásodik, hogy a bomba úgymond döglöttnek minősíthető, és akkor csökken a detonáció kockázata, de alapvetően amiben puskapor van, az felrobbanhat” – húzta alá Horváth József.
Napi