Az értékelés rámutat arra, hogy Oroszország szerepe túlmutat a dróntechnológia egyszerű átadásán, ugyanis olyan hadműveleti támogatási képességeket is biztosít Teheránnak, amelyek javítják a célzás pontosságát és növelik a csapások hatékonyságát. Ez a mélyülő katonai együttműködés a két ország közötti stratégiai közeledés újabb szintjét jelzi, és komoly aggodalmat kelt a Pentagonban, valamint a NATO-ban egyaránt.

A hírszerzési jelentés szerint Oroszország az Ukrajna elleni háborúban szerzett harci tapasztalatok alapján továbbfejlesztett, korszerűsített Shahed-változatokat adott át Iránnak, emellett célfelderítési információkat is megosztott az iráni műveletek támogatására.

A fejlettebb csapásmérő drónok és a hadműveleti hírszerzési adatok kombinációja jelentősen megnövelheti az iráni nagy hatótávolságú csapások hatékonyságát

az amerikai katonai infrastruktúrával szemben.

A jelentés rávilágít arra, hogy az orosz–iráni katonai kapcsolat kétirányú technológiai és hadműveleti tudáscserévé alakult át. Irán eredetileg Shahed–131 és Shahed–136 típusú csapásmérő drónokat szállított Oroszországnak az ukrajnai invázió kezdetét követően. Moszkva ezeket Gerany-1 és 2 jelöléssel hazai gyártásba vette, majd az ukrán hadszíntéren – többek között a katonai infrastruktúra, logisztikai csomópontok, lőszerraktárak, parancsnoki központok és energetikai létesítmények elleni bevetések ezrei során – szerzett tapasztalatok alapján folyamatosan továbbfejlesztette azokat.

Az így kialakult modell lényege, hogy a harcban bevált fejlesztéseket Oroszország visszajuttatta Iránnak, miközben a célfelderítési adatok megosztásával az operatív képességeket is erősítette.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.