A kutatók a 2001 és 2025 közötti időszak adatait vetették össze az 1950–2000 közötti referencia-időszak havi átlagaival. A vizsgált 25 év mindegyikében pozitív vízhőmérsékleti anomáliát mértek, vagyis

a Duna vize minden évben melegebb volt a korábbi évtizedek megfelelő havi átlagánál.

Az éves eltérések 0,25 és 2,70 Celsius-fok között alakultak, az átlagos melegedés pedig körülbelül 1,34 fok volt.

A vizsgált időszak öt legmelegebb éve 2018, 2022, 2023, 2024 és 2025 volt, ezekben az éves hőmérsékleti eltérés meghaladta a 2 Celsius-fokot. A legnagyobb anomáliát 2024-ben mérték, amikor a Duna vize átlagosan 2,70 fokkal volt melegebb a referencia-időszak értékeinél. Ezt 2022 követte 2,42, majd 2023 2,39 Celsius-fokos eltéréssel. A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy már nem pusztán az egyes évek közötti természetes ingadozásról, hanem tartós eltolódásról van szó.

A vízhozam esetében változékonyabb kép tárult a kutatók elé. A 2001 utáni időszakban az éves vízhozam átlagosan másodpercenként 112 köbméterrel maradt el a korábbi időszak átlagától, ami hozzávetőleg 5 százalékos csökkenésnek felel meg. A legalacsonyabb éves értéket 2025-ben regisztrálták, de 2022, 2003, 2018 és 2011 is a különösen alacsony vízhozamú évek közé tartozott.

A folyó vízhozama ugyanakkor továbbra is jelentős természetes ingadozást mutat: 2024 például az átlagosnál nagyobb vízhozamú év volt. A kutatók ezért úgy látják, hogy a csökkenő vízhozam éves adatokból kirajzolódó tendenciája egyelőre jóval kevésbé egyértelmű, mint a Duna vizének tartós felmelegedése.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images