Egy izraeli kormánytisztviselő július 30-án hozta nyilvánosságra a tervet, amelyről a Bloomberg és a Jerusalem Post is beszámolt. A névtelenséget kérő forrás szerint az elképzelés egy F-35-ös képességei által ihletett, hazai fejlesztésű lopakodó vadászgép és egy különálló, pilóta nélküli harci repülőgép megalkotását célozza. Az ambiciózus program Benjamin Netanjahu miniszterelnök szélesebb körű stratégiájába illeszkedik, amelynek célja, hogy

Izrael a következő évtizedben az amerikai katonai segélyek helyett saját forrásból, hazai gyártásból és nemzetközi együttműködésekből fedezze védelmi beszerzéseit.

A lépés 39 évvel a Lavi vadászgépprogram 1987-es törlése után jelentené az első izraeli kísérletet egy teljes harci repülőgép önálló kifejlesztésére. A Lavi leállítása óta Izrael nem vállalkozott komplett repülőgép-tervezésre, ehelyett radarok, elektronikai hadviselési rendszerek, rakéták, fedélzeti számítógépek, precíziós fegyverek és drónok fejlesztésére összpontosított. Az új program ezt az ipari modellt alakítaná át alapjaiban.

Az izraeli hadiipar ugyan jelentős tapasztalattal rendelkezik az aktív fázisvezérelt antennarácsú (AESA) radarok, az elektronikai hadviselési eszközök és az avionikai rendszerek terén, a teljes hazai gyártáshoz azonban teljesen új kapacitásokat kellene kiépítenie. Ilyenek a lopakodó sárkányszerkezeteket előállító gyártósorok, az alacsony radarkeresztmetszetet vizsgáló tesztlétesítmények, valamint a nagy tolóerejű, kétáramú gázturbinás hajtóművek integrációjához szükséges infrastruktúra.

A jelenlegi, 2018 és 2028 közötti időszakra szóló keretmegállapodás értelmében Washington összesen 38 milliárd dollárt biztosít Izraelnek, ebből 33 milliárdot a külföldi katonai finanszírozási program (FMF), 5 milliárdot pedig rakétavédelmi célok keretében. Ez a modell lehetővé tette, hogy Izrael olyan mennyiségben szerezzen be amerikai vadászgépeket, amelyet saját védelmi költségvetéséből nehezen tudott volna kigazdálkodni, ugyanakkor a gyártást, a hajtóműellátást, az alkatrész-utánpótlást és a karbantartás egy részét az országon kívülre helyezte. Az új stratégia részben e függőség csökkentését célozza, amivel Izrael az esetleges hosszú távú amerikai exportkorlátozások kockázatát is mérsékelné.

Szakértők szerint a tízéves politikai célkitűzés reálisan egy 2036-ra elkészülő, repülőképes technológiai demonstrátort jelenthet, semmint egy bevethető repülőszázadot. A bevetésre kész flottához ugyanis típusengedélyekre, kiképzési rendszerekre, alkatrészkészletekre, karbantartó bázisokra és bejáratott gyártósorra is szükség van.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.