A sziget a legnagyobb védelmi gyakorlatát egyértelműen annak szenteli, hogy a saját képességeit tesztelje egy esetleges katonai invázióval szemben. Nem is titok, Tajpejben a szomszédos Kína nagyszabású támadásától tartanak, ami a történelmi események fényében nem meglepő. A hatalmas országban 1949-ben ért véget a polgárháború, méghozzá a nacionalisták vereségével. A Csang Kaj-sek vezette Kuomintang a jól védhető Tajvan szigetére menekült, ahol létrejött a Kínai Köztársaság (Tajvan). A szárazföldön győzedelmeskedő kommunisták és a létrejövő Kínai Népköztársaság (Kína) ezt nem fogadta el, Peking máig a saját területének tekinti a Dél-kínai-tenger északi részé fekvő szigetet, ami komoly geopolitikai problémákat okoz.

Az elmúlt évtizedekben a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) jelentős erősödésen ment keresztül, miközben a pekingi politikai elit is egyre harciasabb és fenyegetőbb üzeneteket küld. Az egyre aggasztóbb helyzet következtében a Han Kuang gyakorlatok is jóval nagyobb figyelmet kapnak, sokoldalú stressztesztnek vetik alá a lakosságot. Ilyenkor rendszeresen páncélos járművek jelennek meg a nagyvárosok, például Tajpej utcáin, és gyakorlatokat teljesítenek. Például azt is górcső alá veszik, hogy pontosan miképpen reagál a társadalom az internetkapcsolat korlátozására vagy az evakuálási felszólításokra. A kormány ezekkel szeretné, ha a civilek és a nem katonai infrastruktúra is kellőképpen felkészült lenne egy esetleges támadásra és gyorsan reagáljanak. Az elnök, Laj Csing-tö a hatékonyság emelése érdekében a jelentős fegyverkezési fejlesztéseket jelentett be.

Joseph Wu, a tajvani Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára egy interjúban beszélt az idei célokról:

A Han Kuang gyakorlattal egy időben egy városi ellenálló képességet vizsgáló gyakorlatot is végzünk. A két gyakorlat kombinálásával sokkal realisztikusabb képet kapunk a tajvani társadalomról és annak válsághelyzetekben való megfelelő működési képességéről

– emelte ki.

A gyakorlatok részeként például szándékosan lassítani fogják majd a mobilinternet sebességét, hogy megfigyeljék, miképpen reagál a lakosság és az állami szervek. Ezt a hadserege mellett a nagyobb vállalatok és a kormányzat is szorosan figyelemmel követi majd. Wu hangsúlyozta, hogy

Tajpejben a Starlinkhez való csatlakozásban látják a jövőt, mivel Kína így nem tudja könnyedén elvágni a kommunikációt.

Azt is tesztelni fogják, hogy az energiaellátás mennyire tud stabil maradni, valamint a fegyvergyártó üzemeket mennyire hatékonyan tudják mozgatni vészhelyzet esetén. Az idei évtől kezdve már bizonyos folyamatokat az Egyesült Államoktól vesznek át, amely például a már kipróbál nyugati kommunikációs rendszert ülteti át. Ennek megfelelő implementálása kiemelten fontos, mivel az egységek közötti zavartalan és egyértelmű információcsere lehet a kulcs egy vészhelyzet esetén.

Címlapkép forrása: Daniel Ceng/Anadolu via Getty Images