Hétfőn 1600 újonc kezdte meg a szolgálatot a dán hadseregben, ezúttal azonban négy hónap helyett már 11 hónapos sorkatonaság vár rájuk. Dánia védelmi képességeinek fokozása nem példa nélküli, azonban politikai jelentőségét is szükséges hangsúlyozni – írja a Reuters.

Dánia 2024-ben bejelentette, hogy kiterjeszti a sorkatonaságot először a nőkre is, és a szokásos szolgálati időt négyről 11 hónapra emeli, míg a sorkötelesek számát 2033-ra évi 5000-ről 7500-ra tervezik növelni. A döntés mögött természetesen az orosz–ukrán háború nyomán fokozódó biztonsági aggodalmak állnak, azonban nem Moszkva az egyedüli, akinek üzenni akart a kormány ezzel a döntéssel. 

Dánia nem adja Grönlandot

A grönlandi missziónak politikai súlya is jelentős, miután Donald Trump amerikai elnök már többször is jelezte, hogy az Egyesült Államok igényt tart a dán királysághoz tartozó, de autonóm területre, saját nemzetbiztonsági érdekei miatt. Mette Frederiksen dán miniszterelnök az ankarai NATO-csúcson hangsúlyozta, hogy Dánia kész a NATO területének védelmére, beleértve saját területét is. 

A dán haderő emellett több új egységet is létrehozott, többek között egy szakaszt a drónok kezelésére, a Különleges Műveleti Parancsnokságon belül. Az északi ország programja minden egészséges, 18 éves fiatal felnőtt számára sorsolásos rendszerben működik, de évek óta szinte kizárólag önkéntesekből áll, a sorsolásos rendszert csak a fennmaradó kvóták kitöltésére használják.