Kiderült, mi alapján választanak áldozatot a szúnyogok

A szúnyogok nem csupán rendkívül bosszantóak, hanem kifejezetten veszélyesek is, hiszen olyan súlyos betegségeket terjeszthetnek, mint a malária, a dengue-láz vagy a nyugat-nílusi láz. A becslések szerint ezek a betegségterjesztő rovarok évente akár egymillió ember haláláért felelősek. Éppen ezért az emberi testszag szerepének alaposabb vizsgálata kiemelt fontosságú lehet annak megértésében, miért vonzódnak a vérszívók jobban bizonyos emberekhez.

Szúnyog az emberi bőrön – az emberi testszag szerepe a szúnyogcsípésben — Az emberi testszag és a bőr mikrobiomja befolyásolhatja, hogy a szúnyogok kit választanak célpontnak.
Fotó: GUILLAUME SOUVANT / AFP

Három szúnyogfaj reakciója az emberi testszagra

Az iScience folyóiratban publikált kutatást a Florida International University szakemberei végezték, a kutatócsoport munkáját Matthew DeGennaro neurogenetikus irányította.

A kísérlet során 119 önkéntes helyezte a karját egy olfaktométernek nevezett, speciális hosszú csőbe. A cső másik végéből három szúnyogfaj – az Aedes aegypti, az Aedes albopictus és a Culex quinquefasciatus – egyedeit engedték be, hogy összehasonlítsák, melyik faj melyik résztvevőhöz vonzódik leginkább.

Érdekes módon az Aedes aegypti kissé jobban vonzódott a férfiakhoz, míg a másik két fajnál nem figyeltek meg hasonló preferenciát. Ráadásul az egyéni vonzerő szúnyogfajonként eltérő volt:

aki az egyik faj számára „kívánatos” célpontnak bizonyult, egyáltalán nem biztos, hogy a többi fajból is ugyanezt a reakciót váltotta ki.
Ugyanezek a különbségek rajzolódtak ki a kevésbé vonzó alanyok esetében is.

Az Aedes aegypti és az Aedes albopictus választásai között csupán gyenge összefüggést sikerült kimutatni, így elmondható, hogy összességében mindhárom faj más-más embereket részesített előnyben.

Az emberi testszag mint összetett kémiai jelzés

A rovarokat számos emberi tényező vonzhatja, köztük a testszag, amely egy meglehetősen összetett folyamat eredménye. Bőrünk eredetileg szagtalan váladékai kölcsönhatásba lépnek a bőrfelszíni mikrobiommal, és e folyamat során gáznemű, illékony szerves vegyületek (ún. VOC-k) keletkeznek.

Az emberi bőrön feltehetően több mint ezerféle ilyen vegyület található, melyek jelentős részének szerepe még tisztázatlan. A helyzetet tovább bonyolítja a mintegy 3600 ismert szúnyogfaj, amelyek evolúciójuk során teljesen eltérő szagpreferenciákat alakíthattak ki.

A vizsgálat során a kutatók VOC-mintákat is vettek a résztvevők karjáról. Kiderült, hogy az Aedes aegypti és a Culex quinquefasciatus inkább azokhoz vonzódott, akiknél alacsonyabb volt bizonyos, taszító hatásúnak tartott vegyületek szintje. Ez arra utalhat, hogy bizonyos fajok kifejezetten kerülik az ilyen szaganyagokat. Ezzel szemben az Aedes albopictus elsősorban a számára vonzó szagvegyületeket kereste és részesítette előnyben.