TechtudSzerző: origo 2026. 08. 04. 1 percnyi olvasás
Több mint 350 tanulmány elemzése szerint a túlzott fehérjebevitel kedvezőtlen hatással lehet az anyagcserére.
A fehérjében gazdag termékek az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak: fehérjés müzlik, italok, kávék és különböző étrend-kiegészítők lepték el a boltok polcait. Egy új átfogó elemzés azonban arra jutott, hogy sok ember valójában több fehérjét fogyaszt a szükségesnél.
A kutatók több mint 350 korábbi vizsgálat eredményeit tekintették át, és arra keresték a választ, hogyan befolyásolja a fehérjebevitel az öregedési folyamatokat.
A Wisconsin–Madison Egyetem kutatója, Dudley Lamming szerint egyértelmű, hogy a fehérje fontos szerepet játszik az izomnövekedésben és a sportteljesítményben, különösen aktív emberek esetében. Ugyanakkor a társadalom jelentős része kevésbé aktív életmódot folytat, ezért sokan több fehérjét fogyaszthatnak, mint amennyire valóban szükségük van.
A tanulmány szerint a fehérjebevitel csökkentése több kedvező folyamatot indíthat el a szervezetben. Javulhat az anyagcsere működése, változhat a sejtek tápanyagokra adott válasza, csökkenhet a sejtkárosodás, és könnyebben fenntartható a sejtek egészséges működése.
A kutatók szerint a fehérjebevitel visszafogása egy olyan alternatív út lehet, amely hasonló mechanizmusokat indít el, mint a kalóriacsökkentés. Korábbi állatkísérletekben a kevesebb fehérjét fogyasztó egerek és rovarok hosszabb ideig éltek, még akkor is, ha teljes kalóriabevitelük nem csökkent.
Emberi vizsgálatokban is jelentkeztek kedvező eredmények: egyes résztvevők a fehérjebevitel mérséklése után testsúly- és testzsírcsökkenést, valamint jobb éhomi vércukorszintet mutattak.
A kutatás ugyanakkor nem állítja, hogy mindenki számára előnyös lenne a fehérje csökkentése. Bizonyos csoportoknak – például várandós nőknek vagy egyes idősebb embereknek – nagyobb fehérjebevitelre lehet szükségük.
Más vizsgálatok szerint a magasabb fehérjebevitel segíthet a fogyásban, valamint az idősebbek izomtömegének megőrzésében, különösen rendszeres testmozgással együtt.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a fehérjeigényt nem lehet minden emberre ugyanúgy meghatározni. Az életkor mellett a fizikai aktivitás szintjét is figyelembe kell venni.
A kutatók különösen a fibroblaszt növekedési faktor 21 (FGF21) nevű hormont emelték ki. Ez a hormon akkor termelődik nagyobb mennyiségben, amikor csökken a fehérjebevitel. Állatkísérletek szerint az emelkedett FGF21-szint hosszabb élettartammal és jobb vércukorszabályozással járhat.
Napi