Mint arról korábban beszámoltunk:

• Migrációs krízis alakult ki Ceutában, miután rövid idő alatt több ezer ember úszott át Marokkóból az észak-afrikai spanyol autonóm városba.
• Spanyolország katonákat küldött a városba biztonságának megerősítése érdekében, a határellenőrzés azonban láthatóan összeomlott. Olaszország saját határainak lezárását fontolgatta.
• Több tízezerre nőtt a bevándorlók száma egyetlen nap alatt, a helyiek szerint lakásokba is megpróbáltak betörni.
• Pedro Sánchez spanyol kormányfő Spanyolország területi integritása elleni támadásnak minősítette a migrációs válságot, miközben Csehország és Olaszország is az ország schengeni övezetből való kizárását fontolgatta, illetve Ursula von der Leyen és Donald Trump szintén hozzászólt az ügyhöz.
• Szombaton tízezrével tértek vissza Marokkóba a határátlépők, miután étlen-szomjan maradtak a spanyol enklávéban. Már mintegy 50-60 ezren jutottak be a Spanyolországhoz tartozó területre. Egyes adatok szerint az átkelés közben mintegy hatvan ember életét vesztette, többeket őrizetbe vettek.
• Pedro Sánchez spanyol kormányfő rendkívüli uniós konferencia összehívását kezdeményezte, miközben Olaszország ideiglenesen visszaállította a Spanyolországból érkezők határellenőrzését.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő legfrissebb posztjában arról írt, hogy „egyre tisztább, mi történt Ceutában”, ugyanis egyre több részlet lát napvilágot és kirajzolódik, hogy nem csak egy újabb migrációs hullámról van szó. „Sokkal inkább azt, hogyan válhat a tömeges illegális bevándorlás geopolitikai nyomásgyakorlás eszközévé” – fogalmazott Tarjányi.

A szakértő szerint több dolog állt össze, kezdve a spanyol legalizációs politikától – egy bírósági döntés miatt ugyanis nem küldhetik vissza azonnal a migránsokat az országból –, az embercsempész-hálózatok gyors reagálásán át a marokkói hatóságok „félrenézéséig”. Véleménye szerint a stratégia ismerős, hiszen 2021-ben a beloruszok is menekülteket irányítottak a lengyel és litván határhoz, hogy nyomást gyakoroljanak az EU-ra, a törököknek pedig fizetett az unió „eurómilliárdokat”, hogy ne küldjék el a területükön élő migránsokat.

„És lássunk csodát: például a 2015-ös hullám 17 nap alatt véget ért az Ankarával kötött megállapodás után…” – írta Tarjányi.

Nem csak Spanyolország története

Arra is kitért, hogy ez a stratégia azért működik, mert kis befektetéssel hatalmas politikai hatást lehet elérni vele, hiszen „a migráció megosztja az európai országokat, belpolitikai válságot idéz elő, rendészeti és katonai erőket köt le, gazdasági terheket okoz, és tárgyalóasztalhoz kényszerítheti a másik felet”. Ilyen esetekben a migráció egy eszköz, nem pedig cél. Ugyanolyan eszköz, mint például az „energia, a kibertámadás vagy a dezinformáció”.

Beszédes az USA hozzáállása az ügyhöz, mivel Donald Trump azonnal felismerte, hogy ez a republikánusok számára jó érvelési eszköz. A ceutai eseményeket néhány órán belül saját belpolitikai üzenetévé alakította, és arra használta fel, hogy megerősítse az amerikai határvédelemmel kapcsolatos álláspontját. Vagyis egy európai biztonsági válság pillanatok alatt az amerikai választási kampány egyik üzenete lett

– világított rá az összefüggésre.

Tarjányi azzal zárta, hogy a ceutai történet nem csupán Spanyolország története, hiszen Európában bőven fogunk még hasonlóval találkozni. Hiszen a XXI. században a migráció nem csak humanitárius vagy rendészeti kérdés, hanem a geopolitikai egyik leghatékonyabb nyomásgyakorló eszközévé kezd válni. 

(Borítókép: Tarjányi Péter 2024. február 19-én. Fotó: Németh Kata / Index)