SportSzerző: index 2026. 07. 16. 12 percnyi olvasás
Újabb modellváltás, végre nagyobb autonómia.
A közvélemény nem sokat tud a modellváltás 2.0-ról. Miről is van szó?
Nagyon intenzív nyarunk lesz, augusztusig átalakulnak a kuratóriumok. Most jelentek meg azok a nyílt pályázatok, amelyek 21 modellváltó egyetem esetében öt-öt kuratóriumi és három-három felügyelőbizottsági tag helyére írnak ki pályázatot. A döntésben nagy szerepe lesz a szenátusnak, az ott kialakuló rangsor alapján dönt majd Lannert Judit miniszter asszony.
De ebbe a döntésbe önöknek is lesz beleszólásuk?
Igen, ez egy új elem, eddig ez nem volt. A szenátusok visszakapják a hagyományos autonóm szerepüket az egyetem irányításában.
A minapi beszélgetésünkben említette, voltak az alapítványi rendszernek jó és kevésbé jó oldalai. Részletezné ezt?
Erősödött a versenyszellem, sportosan fogalmazva, mindenkire át is ragadt. Az egyetemek döntő többsége az elmúlt öt-hat évben óriásit lépett előre, koncentrálva a mérhető célokra, eredményekre. Már nem volt elég kissé puhány módon beérni annyival, hogy hát nem vagyunk rosszak. A tudományos rangsorokban komoly előrelépések történtek, a hallgatói létszámok növekedtek. Szerintem ez korábban idegen volt a magyar felsőoktatástól. Persze, nem tökéletes a rendszer, de volt komoly elmozdulás a helyes irányba. Ezzel összefüggésben az egyetemek finanszírozása és annak tervezhetősége javult, ami szintén jó. Világossá vált mindenki számára: ha jönnek az eredmények, javul a finanszírozás. Persze még sokakban benne van, hogy mindez jár a felsőoktatásnak, de ez nem igaz. Semmi sem jár, mindent ki kell érdemelni. Ez a szemlélet fokozatosan kezd kialakulni.
Ez csupa pozitívum.
Igen, de itt a harmadik szempont, az egyetemi autonómia kérdése. Ezzel már akadtak problémák az alapítványi rendszerben. Reméljük, hogy az öt-hat év tapasztalatai alapján a felsőoktatási ágazatirányítás partnerünk lesz, és olyan átmeneti kuratórium alakul, amely valóban támogatja az egyetemet, de közben nem veszik át az egyetem, a szenátus szerepét.
Ezek a problémák szakmai vagy politikai jellegűek voltak?
A 21 egyetemen darabonként öt kurátor volt, akik akár százötféleképpen értelmezték a saját feladatukat, a saját maguk által kialakított képet, hogy miben autonóm az egyetem. Senki sem készítette fel őket. Volt egy szerintem kiváló, úgynevezett zöld könyv, amit a minisztérium és az Állami Számvevőszék adott ki, de attól tartok, hogy azt senki sem olvasta. Úgy nehéz vitatkozni, beszélgetni valakivel, ha nem tudja, mi a javaslat. Sajnos a legtöbb kurátor már „munkában” ismerkedett a fenntartói feladatokkal, miközben a maguk területén jól felkészült szakemberekről beszélünk. Tiszteséges emberek, de ha nem tudják, miért kerülnek oda, akkor mindenki magának talál ki egy sorvezetőt.
De nem volt kötelező elfogadni a kurátori megbízatást. A kurátorokat egyébként jól megfizették?
Ez minden egyetemen más és más volt. Itt a TF-en anyagilag, úgy tudom, meg voltak becsülve a kurátorok.
Az új kurátorok javadalmazása minimum bruttó 500 000 forint lesz. Ez nem egy kiemelkedő fizetség a mai világban.
Valóban nem, az operatív munkát az egyetem végzi. A kurátoroktól nem napi tevékenységet várunk, hanem a stratégiai célok elérésének támogatását és ellenőrzését.
A kurátorok között voltak politikai kinevezettek?
Ha voltak is, őket menet közben lecserélték. 2023-tól ők már közvetlen politikai tevékenységet nem folytattak. Például Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárnak le kellett mondania erről a pozícióról. Öttagú volt a kurátori testület, Mocsai Lajos elnök, Bíró Péter, Kovács Antal és Vida József.
Nagy részük nem szorul bemutatásra, Mocsai a NEKA elnöke, korábbi rektor, Bíró Péter az NSÜ elnök-vezérigazgatója, Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozó, a Paksi Atomerőmű kommunikációs főnöke. Vida József pedig az Opus Global Nyrt. elnöke, Mészáros Lőrinc jobbkeze.
Hogy kinek milyen keze, nem tudom, de ők voltak, igen. Kimaradt egy igazi régi TF-es, Sós Csaba professzor, az Úszás és Vizisportok Tanszék korábbi vezetője, az úszók jelenlegi szövetségi kapitánya.
Hát akkor az a kijelentés nem teljesen állja meg a helyét, hogy politikai kinevezettek nincsenek a kuratóriumban. Vida milyen fazon? A másik négy urat ismerem, mint a tenyeremet, de utóbbit fel sem ismerném, ha szembe jönne velem.
Színes egyéniség, fogathajtó múltja miatt erős sportos érdeklődéssel. Első találkozása a TF-fel az előző rektorválasztáskor történt. Szerintem meglepődött az ülésen, hogy hová került… Viszont roppant támogató volt. Amit egy magyar vállalkozó gondol, azt ő rávetítette az egyetemre. A tulajdonosi szemléletet képviselte, az autonómia gazdasági aspektusa távol állt tőle. Ezért tartom roppant fontosnak, hogy a kurátori pályázatok kiírásánál a minisztérium élesen húzza meg a jogkörök határát.
Ez a szereptévesztés Mocsai Lajosra is vonatkozik?
2021 óta rector emeritusként és kuratóriumi elnökként is tevékenykedett, ezek a szerepek valóban gyakran keveredtek. Voltak vitáink ebből, amit sajnálok, mert korábban hosszú éveken keresztül kitűnően dolgoztunk együtt.
Van arra esély, hogy ebből az öt kurátorból valaki megmaradjon pozíciójában?
Elvileg igen, ők is pályázhatnak.
Ön szerint Mocsai fog?
Ha engem kérdez, akkor igen, de szerencsésebbnek tartanám, ha nem tenné. Megpróbálom diplomatikusan értékelni Mocsai Lajos szerepét. 2014-ben az ő ötlete nyomán vált újra önállóvá egyetemünk és indultak el a fejlesztések. Szóval, az önállósulás, a leválás a Semmelweisről az ő érdeme, ami egyértelműen megsüvegelendő. Senki másnak nem jutott volna eszébe, hogy elszakadhatunk az orvostudományi egyetemtől, hogy 14 év után még vissza lehet hozni a TF-identitást. Én is, a kollégáim is nagyon tudatosan használjuk a TF nevet. A hosszú és hivatalos Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem nevet csak külföldön használjuk, a száz év büszkeség a TF névben van benne. Minden, amitől TF a TF: Klebelsberg Kunó, Iglói Mihály, Csanádi Árpád, Németh Miklós és Angéla, Koltay Jenő, sőt, még Mezey György is. Vagy Vígh László mesteredző, Magyar Zoltán mentora. A magyar vándor kitalálása ma innovációs nagydíjat, dollármilliókat hozna Vígh Lászlónak szabadalmi royalty formájában szellemi tulajdonként.
De térjünk vissza az eredeti kérdéshez: mikortól datálható az, hogy Mocsai Lajos szerepe már nem volt egyértelműen pozitív, előremutató?
2022 nyarától. Én 2021-ben lettem rektor – addig Mocsai volt –, egy éven át zökkenőmentes volt az együttműködésünk, de utána voltak olyan projekt ötletei, amire én és vezető akadémiai kollégáim azt mondtuk, ne haragudj, de ez így nem jó. Szerintem ez az egyetem és az ő védelmében is fontos volt, de nem így élte meg…
Mennyiben jelent cezúrát a TF életében a kormányváltás?
Minden változik. Érinti a felsőoktatást, érinti a sportot, érinti egész Magyarországot. Szerintem eddig csak részben tudtunk élni azzal, hogy a sport stratégiai ágazat, bár szerettem volna elérni, hogy a TF-et jobban elismerjék. A rektori programomban azt írtam, szeretném, ha a TF a magyar sport integrátora lenne és nem állami intézmények lennének a felelősek a tudományért, a módszertanért, az akadémiákon folyó szakmai munkáért. Az egyetem független, nem a politikát kell kiszolgálnia. A legtöbb országban az ilyen szervezetek minőségét egy egyetem biztosítja.
Csakhogy odafönt úgy gondolták, ha a pénzt ők adják, akkor mindent megszabhatnak.
Igen, de egy egyetem mégiscsak évszázados elkötelezettséggel dolgozik. De folytassuk: szerintem rossz reflex, hogy nálunk túlságosan direkt kapcsolatot gondolnak a felsőoktatás és a sport között. A holland sporttudomány a szakterület csimborasszója Európában, ezzel együtt kihagytak nem is egy tizenegyest a világbajnokságon a labdarúgó-válogatott világsztár tagjai. Ha mi ott lennénk a vb-n és büntetőket hibáznánk, akkor már megszólalna a kórus, hogy rossz nálunk az edzőképzés. Vagy amikor a németek nem tudják eldönteni, ki rúgja a hatodik tizenegyest, akkor gúnyosan meg kell kérdezni, hogy ezt tanítják a TF-en? Dehogy! Nincs ilyen napi kapcsolat az élsport és a TF között. A mi egyetemünkön kiváló emberek dolgoznak, és remélem, hogy az eddiginél több és nagyobb lehetőséget kapunk.
Mi az, ami nagyon hiányzik?
Egy tudományos kutatóintézet, ide az egyetemre. Ami a tervekben is benne van. Most nincs ilyen. A Sportért Felelős Államtitkárság létrehozta a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetet, ahol csinálnak sok mindent, amit mi jobban tudnánk csinálni. Úgy gondolom, a sportpolitikának ne az LA10 legyen a központi sportprogramja. Mi hozzá akarunk járulni a várható élettartam növeléséhez, az életmód megváltoztatásához, az egészséghez, meg az élsporthoz is. Minden normális országban büszkék az emberek, ha az élsportolóik az olimpián ott vannak a legjobbak között, de a sportpolitikának ne ez legyen a központi kérdése.
Kialakultak már az erővonalak?
Úgy látom, az új struktúra még képlékeny. Az a benyomásom, hogy Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár még tájékozódik, azonban ő is TF-es, többek közt nálunk is szerzett végzettséget és kiváló a kapcsolata az egyetemmel.
Ha már említette, önök hogyan viszonyulnak az LA 10-hez, a Los Angeles-i olimpiára célként kitűzött tíz aranyéremhez?
Mi mindent megtennénk az összes magyar sportoló eredményességéért, de szerintem nem kell ilyen célt kitűzni. Kicsit irreálisnak tűnik, voluntaristának. Nem tartom hasznosnak, hogy csak azokra a sportágakra koncentráljunk, ahol vannak esélyeink, hogy akár nyakra-főre honosítsunk a cél érdekében. Szerintem ez nem is tetszik a közvéleménynek, de még a szakmának sem. Ezért nem tűznék ki ilyen irreális célokat, mert akkor olyan eszközöket vet be az önérdekét követő szövetség, amelyek aligha elfogadhatók.
Bő egy hónapja újból megválasztották rektornak, ráadásul elsöprő, 16:3-as szavazattöbbséggel. Milyen tervekkel folytatja a munkát?
A működésünk legyen egy modern egyetem működése; digitalizációval, kecsegtető életpálya-modellel az oktatóinknak. Ösztönözni akarjuk az oktatóinkat, hogy publikáljanak. Ha volt haszna a Semmelweis keretén belül eltöltött tizennégy évnek, akkor az az volt, hogy a tudományos kutatás és a publikáció bekerült az életünkbe. Sokáig mindenki úgy érezte, hogy mi a tornaterembe valók vagyunk, izzadjunk, de aztán kénytelen-kelletlen kiderült, hogy mi azért ennél többek vagyunk. Főleg azon fiatalok számára derült ki, akik elmentek francia, japán, skandináv ösztöndíjakkal, és azután hazatértek. Aztán szeretnénk teljessé tenni a campusunkat, mert most nincs uszodánk, kollégiumunk, és az atlétikai létesítmény is csak azért készült el a terv szerint, mert a 2023-as világbajnoksághoz kellett egy edzőpálya. Megalomán tervekre nincs szükség, nemzetközi szintű oktatási-edzési helyszínekre és a magyar és növekvő számú külföldi hallgatónak kollégiumra azonban van. Itt vagyunk a XII. kerület közepén, a város egyik legértékesebb telkén, és nézzen ki az ablakon: ott a 2015-ös tűzvészben leégett csarnok helye és még mindig nincs rajta semmi.
Ehhez sok pénz kell.
Augusztusban ezt megvitatjuk a szenátussal, valószínűleg piaci befektetőt kell bevonnunk, másképp nem megy. Az eredeti terv 122 milliárd forintról szólt, ennyi pénzt nem tud adni az állam, ez irreális lenne.
Miért érné meg ez a projekt egy befektetőnek?
A kollégium nyaranta kereskedelmi vendéglátóhelyként is hasznosítható, például. Már vannak is jelentkezők. Szerintem rentábilis lehet a befektetőnek. Mindez augusztus végéig a szenátus elé kerül. Aztán ott vannak a nemzetközi tanfolyamok, a külföldi diákok. A NOB mellett számos nemzetközi sportszövetséggel is közös szakemberképzésünk van, akik a hallgatók mellett a tudományos kutatást is itt képzelik el.
Ők hány százalékát teszik ki a hallgatói létszámnak?
Hat-nyolc százalékát, de ez a számarány felmehet tizenöt százalékig. És a külföldi hallgatók kilencven százaléka fizetős, mindössze néhányan vannak benne a Stipendium Hungaricum ösztöndíj programban.
Még egy szó erejéig visszatérhetünk a június 11-i rektorválasztásra? Ki volt az ellenjelölt, hiszen 16:3 szavazataránnyal győzött a Szenátusban, tehát kellett lenni egy kihívónak.
Rácz Levente, a Kineziológiai Tanszék vezetője, aki egyben a Nemzeti Kézilabda Akadémia vezető erőnléti edzője.
Ennek a NEKA a rövidítése, ugye, amelynek Mocsai Lajos a sporttudományos és szakmai főigazgatója. Vagyis...
Örülök, hogy a rektori poszt a TF-en belül vonzó. Nem lett volna jó, ha egyedül indulok, kihívó nélkül. Azt hiszem, azért választottak engem, mert az elmúlt öt évben felmutattunk eredményeket vezetőtársaimmal, a hallgatókkal, a TF-esekkel. Elismerték azt, hogy rektornak lenni elég sok háttérismeretet igényel. Nem árt, ha az ember ért a közgazdaságtanhoz, ha vezetőként ismeri a felsőoktatást – amiben én tíz-tizenkét éve benne vagyok –, az sem baj, hogy a rektori konferenciára vagy a minisztériumba nem úgy megyek, hogy a partnereim azt kérdezik, ki ez a langaléta. És hát a sportot is eléggé ismerem egykori válogatott kosárlabdázóként és szövetségi
kapitányként, főtitkárként.
Hát igen, talán nem hátrány, hogy a tempódobást meg tudja különböztetni a horogdobástól.
És hát kosarasként azt is megtanultam, hogy ez egy csapatjáték, nem nekem kell mindenben az elsőnek lenni. Remek tanáraink vannak, én meg, mint egy edző, segítem őket.
Ne szerénykedjünk: eljöhet az ön vezetésével a TF virágkora?
Igen, eljöhet, mert mindenki érzi azt a célt, amit közösen el akarunk érni. Azt szeretném, hogy a világ önálló sportegyetemei között legyünk az egyik olyan képző- és tudományos központ, amelyet mindenki ismer. Elismer minket a NOB, a nemzetközi sportszövetségek, és ami talán a legfontosabb: a felvételi adatok szerint a magyar hallgatóink is.
Mekkora a túljelentkezés?
Szaktól függően két és fél-háromszoros. Tavalyhoz képest 25,7 százalékkal emelkedett, ami – ugyan nem beszélünk róla – rekordgyanús. Sok új szakunk van, egyre több a fizetős, elsősorban a külföldi hallgatóknak, de a magyaroknak is. A tanárképzés mindig állami feladat lesz, de a többi sportszakember képzése már nem. Rengeteget dolgoznak a kollégák a mindennapos testnevelés értékeinek fejlesztésén, annak igazán társadalmi hasznossága lehet, ha jól csináljuk!
Van valamilyen különleges kívánsága?
Nagyon örülnék, ha a sport hasonlóan kiemelt szerepet kapna a magyar társadalomtól, mint az elmúlt tizenhat évben, de nem csak a versenysportra fókuszálva. Érjük el, hogy egészségesebb és sportszerűbb nemzet legyen Magyarország!
(Borítókép: Sterbenz Tamás 2026. július 7-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Napi