Szokatlanul éles hangvételű cikkben bírálta a magyar miniszterelnököt az orosz állami hírügynökség – szúrta ki a VG. A RIA Novosztyi szerint a paksi atomerőmű részleges leállása rávilágított arra, milyen súlyos következményekkel járhat, ha egy ország egyszerre veszíti el villamosenergia-termelésének csaknem felét. Az elemzés azt állítja, hogy 

A lap szerint a válság gyorsan kijózanította a nemrég hivatalba lépett Magyar Pétert, akinek kormánya energia-veszélyhelyzetet hirdetett azt követően, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. több reaktort is kénytelen volt leállítani.

Két rossz közül kellett választaniuk a paksi szakembereknek?

A RIA Novosztyi Magyar Péter közlésére hivatkozva azt írta, hogy a folyó vízszintje 1944 óta nem látott mélységbe süllyedt. Kiemelték, hogy a paksi blokkok leállításával csaknem kétezer megawatt teljesítmény esett ki a magyar villamosenergia-rendszerből, ami a hazai áramtermelés mintegy 40 százalékának felel meg. Az orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra is, hogy a kialakult helyzet miatt a kormány a lakosságot és a vállalatokat is önkéntes áramfogyasztás-csökkentésre kérte.

Arról is értak, hogy az orosz állami hírügynökség szerint a paksi blokkok további üzemeltetése már túl nagy kockázatot jelentett volna. Az elemzés azt állítja, hogy a Duna rendkívül alacsony vízállása és felmelegedett vize veszélyeztethette volna az atomerőmű hűtési rendszerének működését, ami akár automatikus vészleállást is kiválthatott volna. Egy ilyen forgatókönyv esetén az összes érintett rendszert át kellett volna vizsgálni, az újraindítás pedig beláthatatlan ideig elhúzódhatott volna.

A RIA Novosztyi szerint a magyar energetikai szakembereknek ezért két lehetőségük maradt:

• vagy az utolsó pillanatig üzemben tartják a blokkokat, vállalva egy esetleges hosszú kényszerleállás kockázatát,
• vagy megelőző jelleggel leállítják azokat, amíg a lehűlő időjárás és a csapadék hatására ismét emelkedni nem kezd a Duna vízszintje.

A lap úgy értékeli, hogy a kormány és az MVM végül az utóbbi, biztonságosabb megoldás mellett döntött, még ha ez átmenetileg jelentős terhet is rótt a magyar villamosenergia-rendszerre.

A RIA Novosztyi kitért arra is, hogy ugyanakkor nem Magyarország az egyetlen ország, amelynek energiatermelését veszélybe sodorta a rendkívüli hőség és a Duna alacsony vízállása. A hírügynökség azt írja, hogy a román Nuclearelectrica előbb a cernavodai atomerőmű egyik blokkját állította le, majd két nappal később a második reaktor működését is felfüggesztette.

A két ország helyzete között nem véletlen a hasonlóság. A paksi és a cernavodai atomerőmű egyaránt a Duna vizét használja hűtésre: a folyóból kivett víz a turbinák kondenzátorain keresztül vezeti el a keletkező hőt, majd felmelegedve kerül vissza a folyóba. Egy ekkora létesítmény hűtése rendkívüli vízigénnyel jár. Ilyen körülmények között nemcsak a folyó vízhozama, hanem annak hőmérséklete is kritikus tényező: ha a víz túl meleg, azt műszaki és környezetvédelmi korlátok miatt már nem lehet korlátlanul felhasználni a reaktorok hűtésére.

„Magyar úr, most hogy látja: még mindig túl drága?”

A lap ezt követően azt részletezi, hogy a lakossági takarékoskodás önmagában aligha lenne elegendő a paksi atomerőmű kieső termelésének pótlására. A háztartások ugyanis a teljes hazai villamosenergia-felhasználásnak csupán mintegy egyharmadát adják, miközben a fogyasztás jelentős része az ipari vállalatokhoz és a kritikus infrastruktúrák működéséhez kapcsolódik. Az ipari üzemek energiaellátásának korlátozása termeléskiesést, technológiai problémákat és az ellátási láncok megszakadását idézheti elő, ami jelentős gazdasági károkat okozhat.

mellett számos létfontosságú szolgáltatás – köztük a kórházak, valamint a víz- és szennyvízhálózat szivattyúrendszerei – folyamatos áramellátást igényelnek. A RIA Novosztyi szerint ezek működésének korlátozása már túlmutatna az energiagazdálkodási kérdéseken, és súlyos közszolgáltatási, illetve társadalmi következményekkel járhatna.

Végezetül a RIA Novosztyi nyíltan politikai üzenetet fogalmazott meg. Először emlékezetettek, Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy felülvizsgálná a Paks II. beruházásról kötött orosz szerződést. A lap szerint a miniszterelnök azzal indokolta ezt az álláspontját, hogy a két új blokk megépítésének költségei indokolatlanul magasak lehetnek. Az orosz hírügynökség erre utalva gúnyos kérdéssel zárta írását: „Magyar úr, most hogy látja: még mindig túl drága?”

Fontos hangsúlyozni, a RIA Novosztyi nem független sajtótermék. 

Emiatt a nemzetközi médiafigyelő szervezetek rendszeresen az orosz állami kommunikáció egyik meghatározó csatornájaként, illetve a Kreml narratíváját közvetítő médiumként hivatkoznak rá. Ezt a kontextust érdemes figyelembe venni a Magyarországról és a magyar kormányról szóló elemzéseinek értékelésekor.

(Borítókép: Magyar Péter beszél a Paksi atomerőműben tartott sajtótájékoztatón 2026. július 31-én. Fotó: Németh Kata / Index)