Hedviga Golikot utoljára 1966-ban látták, mumifikálódott holttestére pedig 42 évvel később, 2008-ban találtak rá zágrábi lakásában, egy csésze teával a fotelje melletti asztalon.

Mumifikálódott holttest: 40 év után találtak rá Hedvigára

A rendőrök egy „időben megfagyott” helyszínre bukkantak, ahol egy poros teáscsésze, egy televízió és egy takarókba csavart, elhunyt nő mumifikálódott maradványai fogadták őket. A nyomozás arra összpontosított, hogyan maradhatott a nő holtteste több mint négy évtizeden át mindenkitől elfeledve, lebomló állapotban. 

Az 1924-ben született Hedviga Golik szemmel láthatóan készített magának egy csésze teát, mielőtt elhelyezkedett kedvenc foteljében a fekete-fehér televíziója előtt. A horvát hatóságok szerint a szomszédok utoljára 1966-ban látták őt, amikor 42 éves volt. A helyiek azt feltételezték, hogy egyszerűen elköltözött zágrábi lakásából.

Végül 2008-ban találtak rá rendőrök és bírósági végrehajtók, akik azért hatoltak be az ingatlanba, hogy segítsenek a hatóságoknak tisztázni a lakás tulajdonjogát. A rendőrség szóvivője akkor így nyilatkozott: „Egyelőre fogalmunk sincs, hogyan lehetséges, hogy valakit, akit hivatalosan ilyen régen eltűntként tartottak nyilván, nem találtak meg korábban ugyanabban a lakásban, amelyben élt. Amikor a kollégák bementek, azt mondták, olyan volt, mintha egy időben megfagyott helyre léptek volna be. A csésze, amiből a teát itta, még mindig ott volt a szék melletti asztalon, amin ült, és a ház tele volt olyan tárgyakkal, amelyeket évtizedek óta senki sem látott. Semmit sem bolygattak meg évtizedek óta, bár volt ott jó néhány pókháló.” 

A szomszédokat megdöbbentette a felfedezés. Jadranka Markic mindössze kilencéves volt, amikor Hedviga „eltűnt”. Így emlékezett vissza: „Még mindig emlékszem rá. Csendes nő volt, aki magának élt, de udvarias volt. Mindannyian azt hittük, hogy elköltözött, és a rokonaival él.” 

Normális esetben a bomló holttest összetéveszthetetlen szagot árasztott volna, ami figyelmeztette volna a helyieket a tragédiára. Ha azonban Hedviga a hidegebb hónapokban hunyt el, a bűz lényegesen gyengébb lehetett, különösen azért, mert az ablakai kissé nyitva maradtak.