Az emberiséget évszázadok, sőt évezredek óta foglalkoztatja a kérdés, hogy mi a hosszú élet titka. Az örök fiatalság utáni vágy végigkísérte a történelmünket, a modern korban pedig ezt a kíváncsiságot már tudományos kutatások, életmódprogramok és egész iparágak próbálják kielégíteni. Napjaink egyik legfelkapottabb fogalma a longevity, vagyis az egészségben eltöltött hosszú élet. Elég néhány percet eltölteni a közösségi oldalakon, és máris szembejönnek a különböző reggeli rutinok, biohackek, étrend-kiegészítők, jéghideg fürdők vagy éppen a legújabb csodaszerként emlegetett módszerek.

A longevity azonban ennél sokkal többről szól. Nem csupán arról, hogy minél tovább éljünk, hanem arról is, hogy ezt minél jobb egészségben, aktívan és kiegyensúlyozottan tegyük. De vajon hogyan kapcsolódik mindehhez a kertészkedés? Mi köze lehet néhány paradicsomtőnek vagy egy veteményesnek a hosszú élethez? És mit tanulhatunk a kék zónáktól, vagyis a világ azon régióitól, ahol feltűnően sok százéves ember él? Erről beszélgettünk Király Bélával, A kék zónás kert című könyv szerzőjével, a Kisdomb Ökokert vezetőjével, aki saját életével is bizonyítja, hogy a természetközeli életmód nemcsak szemlélet, hanem valódi életforma.

A stresszes szerkesztőségből a veteményesbe

Kevesen tudják, hogy Király Béla korábban maga is újságíró volt, sőt az mfor.hu egyik alapítójaként dolgozott. Évekig a hírek világában élt, ám egy idő után azt érezte, hogy a folyamatos információáradat és a szakmával járó állandó nyomás mentálisan egyre jobban megterheli. Éppen ezért ugyanúgy kereste a kikapcsolódás lehetőségét, mint sokan mások. 

Nagyon stresszes volt ez a munka, ezért próbáltam valamit találni, amivel kicsit ki tudok kapcsolódni. Kipróbáltam rengeteg mindent, de valahogy a kertészkedés volt az, ami valamiért megragadt. Volt otthon pár paradicsomunk, azokat gondozgattam, amit nagyon élveztem és kikapcsolt. Innen indult a kertészkedés iránti szeretet. Először lett itthon néhány másik ágyásom, közben pedig megtapasztaltam, hogy mentálisan mennyire jót tesz nekem az, ha a kertben vagyok a növényekkel.

– mesélte a biokertész. 

Király Béla azonban nem állt le ekkor, és nagyobb területet kezdett keresni. Egy elhanyagolt földterületet nézett ki magának Perbálon, amelyet évről évre megtisztítottak, életre keltettek, majd fokozatosan elkezdtek rajta gazdálkodni. A termésből először ismerősök vásároltak, később pedig egyre több ember jelentkezett. A hobbi lassan vállalkozássá nőtte ki magát, mígnem 2023-ra teljesen megfordult a helyzet és a Kisdomb Ökokert lett a főállása, míg az újságírás hobbi maradt.

Sokan ugyan keverik az öko- és a biogazdálkodás fogalmát, Király szerint azonban a két kifejezés alapvetően ugyanazokat az elveket takarja. Mindkettő vegyszer- és műtrágyamentes termesztést jelent, a különbség inkább az ellenőrzésben rejlik. A biogazdaság ugyanis egy hivatalos minősítési rendszer része: egy független szervezet rendszeresen auditálja a gazdaság működését, és csak akkor adja meg a biominősítést, ha minden előírásnak megfelel. Ezt egyfajta minőségbiztosítási rendszerként érdemes elképzelni, hasonlóan egy ISO-minősítéshez. Hozzátette ugyanakkor, hogy ettől még sok olyan gazdaság működik Magyarországon, amely ugyan nem rendelkezik hivatalos biotanúsítvánnyal, mégis ugyanazokat az ökológiai elveket követi, és teljesen vegyszermentesen termel.

Ezeket az elveket pedig nem csak akkor érdemes szem előtt tartani, ha valaki a minősítésre pályázik, ugyanis szerinte ha valaki belevág az otthoni kertészkedésbe, akkor érdemes valóban jobb minőségű élelmiszert előállítania, mint a boltok polcain fellelhető áru. Hiszen ha ugyanazt a vegyszerezett, műtrágyázott zöldséget termeljük meg, amelyet a boltban is megvehetnénk, akkor sok szempontból elveszik az otthoni kertészkedés egyik legnagyobb előnye.

A klímaváltozás senkit sem kímél

Persze napjainkban gazdálkodni sem mindig leányálom, ugyanis a klímaváltozás hatásai az agráriumot erősen sújtják már most is. Király Béla szerint éppen ezért ma már lehetetlen úgy gazdálkodni, hogy valaki ne alkalmazkodjon az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz.

Folyamatosan újra kell gondolni a termesztési módszereket. Olyan megoldások, amelyek néhány évvel ezelőtt még kiválóan működtek, ma már sok esetben nem alkalmazhatók ugyanúgy. A kertészetben állandó tanulásra és alkalmazkodásra van szükség

– magyarázta. 

Ugyanakkor a klímaváltozás ma már nem csupán a gazdálkodók problémája. Egyre több ember a saját mindennapjaiban is megtapasztalja a következményeit, legyen szó vízkorlátozásokról, az aszályról vagy éppen az energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalmakról – ami a Paksi atomerőmű működését is befolyásolta már az elmúlt napokban. 

Bár szerinte a Föld történetében korábban is voltak természetes klímaváltozások, a mostani folyamatok sebessége egészen más. Az általa megismert kutatások alapján ilyen gyors ütemű éghajlati átalakulásra korábban nemigen volt példa, ezért úgy gondolja, hogy ebben az emberi tevékenységnek is komoly szerepe van. Emiatt nemcsak saját egészségünkre kellene nagyobb figyelmet fordítani, hanem arra is, hogy fenntarthatóbban éljünk, és jobban vigyázzunk a környezetünkre.

A longevity nem egy kapszulánál kezdődik

A hosszú életet ma sokan különféle étrend-kiegészítőkkel, biohackekkel vagy drága egészségügyi szolgáltatásokkal azonosítják. Király Béla szerint azonban ez sokszor félreviszi az embereket. Úgy látja, hogy a longevity és a kék zónák fogalma mára rendkívül népszerű marketingeszközzé vált. Számos olyan terméket vagy szolgáltatást próbálnak ezekhez kapcsolni, amelyeknek valójában semmi közük azokhoz a közösségekhez, ahol az emberek valóban kiemelkedően hosszú életet élnek.

Szerinte a nagyvárosi ember hajlamos először mesterséges megoldásokat keresni. Konditerembe jár, étrend-kiegészítőkkel próbálja pótolni a tápanyagokat, miközben egyre távolabb kerül a természettől.

Éppen ezért érdemes lenne egy lépést hátralépni, és újra felfedezni azokat a hétköznapi szokásokat, amelyek évszázadokon át természetes részei voltak az emberek életének. „A kertészkedés pedig egyszerre jelent rendszeres mozgást, tudatos táplálkozást, stresszoldást és mentális feltöltődést. Nem teljesítménykényszerből végezzük, hanem azért, mert örömöt okoz, ez pedig hosszú távon legalább akkora érték lehet, mint bármelyik modern egészségtrend” – emelte ki a kertész. 

Hozzátette, hogy a kertészkedés legnagyobb előnye éppen az, hogy hobbiként szinte kizárólag pozitív hatásai vannak. Úgy fogalmazott, aki saját örömére műveli a kertjét, annak nem kell teljesítménykényszerrel vagy megélhetési nyomással szembenéznie, így valóban kiélvezheti mindazt, amit ez a tevékenység nyújt. Egy szemléletes hasonlattal élve azt mondta, a hobbikertészkedés olyan, mint amikor valaki a barátaival focizik vagy pingpongozik. Nem az eredmény számít, hanem maga az élmény. Ha valami nem sikerül, attól még eltöltöttünk néhány órát a friss levegőn, mozogtunk, kikapcsolódtunk, és mentálisan is feltöltődtünk.

A kék zónák valódi üzenete nem a biohackelés

Az utóbbi években a longevity és a kék zónák fogalma valóságos divattá vált. A közösségi oldalakon egymást érik a különféle reggeli rutinok, étrend-kiegészítők, hidegterápiák és teljesítményoptimalizáló módszerek, amelyeket gyakran a hosszú élet kulcsaként mutatnak be.

A biokertész azonban úgy látja, hogy ezek sokszor félreértelmezik az eredeti koncepciót. Szerinte a kék zónák lakói nem azért élnek sokáig, mert különleges tablettákat szednek vagy folyamatosan az egészségük optimalizálásával foglalkoznak. Éppen ellenkezőleg, az életmódjuk természetes módon biztosítja számukra mindazt, amit ma sokan mesterséges eszközökkel próbálnak pótolni. Ugyanis 

A beszélgetés során szóba került az is, hogy a hosszú élet valójában rendkívül összetett kérdés. Bár sokan szeretnének egyetlen csodamódszert találni, amely garantálja a százéves kort, a valóság ennél jóval bonyolultabb. A szerző szerint a kék zónák közös jellemzőit mégis össze lehet foglalni néhány alapelv mentén. Az első az egészséges, főként növényi alapú táplálkozás. Ezt követi a természetes, rendszeres mozgás, amely nem sportteljesítményként jelenik meg, hanem a mindennapi élet részeként.

Ugyanilyen fontosnak tartja a közösségi kapcsolatokat is. A kék zónákban élők rendszeresen találkoznak családtagjaikkal, barátaikkal és szomszédaikkal. A társas kapcsolatok nem külön programot jelentenek, hanem az élet természetes részét képezik. Emellett kiemelte az életcél és a spiritualitás szerepét is, hiszen fontos, hogy az ember ne csak sodródjon a hétköznapokban, hanem legyen valamilyen célja vagy hitrendszere, amely kapaszkodót ad számára. Végül pedig a mentális egészséget említette, amelyet ma sokszor alábecsülünk. Úgy véli, legalább olyan fontos időnként lassítani, kiszakadni az online térből és valóban jelen lenni a saját életünkben, mint odafigyelni arra, hogy mit eszünk vagy mennyit mozgunk.

Saját példáján keresztül azt is elmesélte, hogy a változás esetében is fokozatos volt. Először csak néhány zöldséget kezdett termeszteni, majd egyre több növény került a kertbe. Ezzel párhuzamosan az étrendje is lassan átalakult. Sok emberhez hasonlóan neki is voltak gyerekkori rossz élményei bizonyos zöldségekkel kapcsolatban. A menzás főzelékek vagy a nem megfelelően elkészített alapanyagok miatt ő maga is idegenkedett több zöldségtől. Amikor azonban saját maga kezdte megtermelni ezeket, és jó minőségű alapanyagokból készültek az ételek, teljesen megváltozott a véleménye. Ma már olyan zöldségeket is rendszeresen fogyaszt, amelyeket korábban messziről elkerült.

Szerinte ez is jól mutatja, hogy a tudatos táplálkozás nem tiltásokkal kezdődik, hanem azzal, hogy megismerjük az alapanyagokat, és megtapasztaljuk, milyen különbséget jelent a valóban friss, jó minőségű zöldség.

Könyvbe szedte a tudását

A beszélgetésünk egyik apropóját adó, áprilisban megjelent A kék zónás kert című könyve első pillantásra kertészeti szakkönyvnek tűnhet, ennél jóval többről van szó. Elmondása szerint a könyv „végigvezeti az olvasót azon, hogyan lehet saját veteményest kialakítani, milyen növényeket érdemes választani, és miként lehet vegyszermentesen kertészkedni. A fókusz azonban tudatosan olyan zöldségekre került, amelyek táplálkozás-élettani szempontból különösen értékesek”. Éppen ezért például a burgonya nem kapott helyet a kötetben, noha Magyarországon az egyik legelterjedtebb zöldségféle. Ehelyett olyan növényeket mutat be, amelyek ugyan kevésbé ismertek, de sokkal kedvezőbb élettani hatásokkal rendelkeznek. Ezek közül több ma már a szuperélelmiszerek közé sorolható.

A könyv ugyanakkor nem áll meg a kertészeti tanácsoknál. Külön fejezetek foglalkoznak azzal is, hogy a kertészkedés milyen mentális és fizikai előnyökkel járhat, hogyan csökkentheti a stresszt, és miként válhat a kiegyensúlyozottabb élet egyik eszközévé.

Király Béla szerint az írást azok is hasznosan forgathatják, akiknek jelenleg nincs kertjük. Úgy fogalmazott, hogy elsősorban ugyan kezdő és hobbikertészeknek szánta a kötetet, de valójában minden olyan embernek szól, aki szeretne tudatosabban élni vagy változtatni az életmódján. Szerinte már az is komoly előrelépés lehet, ha valaki nem maga termeszti meg a zöldségeit, hanem egyszerűen tudatosabban választja ki azokat.

Ezzel párhuzamosan azonban az elhízás aránya kiemelkedően magas, ami számos szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedés kockázatát is növeli. A Kisdomb Ökokert vezetője azonban úgy véli, már néhány apró változtatás is sokat számíthat.

Közösségben az erő

Nem véletlen az sem, hogy Király Béláék gazdaságukban évek óta közösség által támogatott mezőgazdasági rendszert működtetnek. A doboz- vagy kosárközösség lényege, hogy a tagok egy teljes szezonra elköteleződnek, cserébe tavasztól késő őszig minden héten frissen szedett, szezonális zöldségeket kapnak. A rendszer 2021-ben indult még kisebb létszámmal, mára azonban folyamatosan bővülő közösséggé vált. A heti zöldségdobozokkal együtt rendszeresen küldtek tájékoztatókat is. Ezekben bemutatták az éppen aktuális zöldségeket, tanácsokat adtak az elkészítésükhöz, ismertették azok élettani hatásait, és különféle életmódbeli javaslatokat is megosztottak a tagokkal. Mindez idővel akkora tudásanyaggá nőtte ki magát, hogy végül ebből született meg A kék zónás kert.

Bár a Kisdomb Ökokert évről évre egyre több embert lát el szezonális zöldségekkel, Király Béla tudatosan nem szeretne nagyüzemi gazdaságot építeni. Jelenleg mintegy hatvan család tartozik a közösségükhöz, és bár elképzelhetőnek tart némi bővülést, azt kizártnak érzi, hogy egyszer több száz tagot szolgáljanak ki, ugyanis ezzel elveszne az, amit a legfontosabb értéküknek tartanak: a személyes kapcsolat.

Fontosnak tartják, hogy minden átadás személyes találkozás legyen. Tudatosan úgy alakítják ki az átvételi időszakot, hogy legyen idő néhány szót váltani a tagokkal, beszélgetni a termesztésről, receptekről vagy akár teljesen hétköznapi dolgokról. Király Béla szerint

A közösség ráadásul mára nemcsak vásárlókból áll. Ahogy mesélte, az évek során a tagok is elkezdték egymást segíteni. Ez különösen akkor válik fontossá, amikor olyan zöldségek kerülnek a dobozokba, amelyeket sokan korábban nem ismertek. Ilyen például a mángold, amely régebben még gyakori növény volt a magyar kertekben, később azonban szinte teljesen eltűnt a mindennapi konyhából. Sokszor az is előfordul, hogy egy-egy szezonális zöldségből hetekig nagyobb mennyiséget kapnak a tagok. A cukkinit hozta példának, amelyből nyár közepére sok család már úgy érzi, minden létező receptet kipróbált. Ilyenkor azonban a közösség tagjai egymásnak küldenek új ötleteket, recepteket és elkészítési módokat. Ez pedig talán kivétel nélkül mindannyiunknak jól jönne néha, nem igaz? 

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Anthony Devlin - PA Images / Getty Images)